Orsolya
9 °C
21 °C

Magával ránthatja régiót is a lett válság

2009.07.27. 08:06
Már csak 200 millió eurón folyik a vita, de egyelőre nincs megállapodás az IMF és Riga között, márpedig a segélycsomag nélkül Lettország komoly veszélybe kerül.

Napokon belül eredményeket remél Valdis Dombrovskis lett miniszterelnök a Nemzetközi Valutaalappal folytatott tárgyalásokon, amelyeken mindkét fél új feltételekhez köti annak a hitelcsomag-megállapodásnak a módosítását, amelyet az IMF és az Európai Unió vezetésével szerveztek még tavaly télen. A tárgyalásokat két hét alatt, múlt pénteken kellett volna befejezni az eredeti tervek szerint.

A 7,5 milliárd eurós segélycsomagból Riga 1,5 milliárdot kapott meg azonnal, de miután a feltételeket nem tudta teljesíteni, a második részlet átutalását elhalasztották. Ugyan nemrégiben sikerült megállapodásra jutnia az Európai Unióval, amely kész átutalni további 1,2 milliárdot, míg az IMF-fel csupán 200 millión folyik a vita, azonban a lett kormány - és a piacok - ezt döntő fontosságúnak tartják. Úgy vélik, hogy kétségessé válik az egész segélycsomag jövője, ha a Valutaalappal nem sikerül megállapodásra jutni.

Márpedig ha az IMF hajlandó is lenne valamit engedni az eredeti szerződéshez képest - aminek eddig nem sok jele van -, máris új és politikailag valószínűleg teljesíthetetlen feltételeket támasztott, miközben Riga még az uniós tárgyalásoknál elértnél is komolyabb enyhítést akar - és nem is indokolatlanul. Az ország gazdasági helyzete ugyanis katasztrofális, a költségvetési hiány elérheti a GDP 12 százalékát és a munkanélküliség 20 százalékra megy fel. Pedig a lettek mindent megtettek, hogy ezt elkerüljék, valószínűleg a világon a legdrasztikusabb kiadáscsökkentő programot hajtják végre. Egyebek mellett 20 százalékkal csökkentették a közalkalmazottak fizetését, 50 százalékkal a tanárokét és 10 százalékkal a nyugdíjakat, járulékokat, felére faragják az államapparátus létszámát, és jelentősen emelték az adókat, köztük az áfát.

Emellett az MTI Eco tegnapi híre szerint a kormánykoalíció pártjai már elfogadták a jövő évi büdzsé 500 millió latos (1 milliárd dollár) csökkentését. A tömegelégedetlenség robbanással fenyeget, így nem csoda, hogy ellenállnak az IMF új követelésének, hogy tovább csökkentsék a nyugdíjakat és még jobban emeljék meg az áfát. Inkább azt szeretnék, hogy az erre az évre az eredeti megállapodásban szereplő 5 százalékról - amit ők később 7, majd 9 százalékra akartak emelni - engedjék még jobban felmenni a költségvetés hiányát.

Ilmars Rimsevics, a rigai jegybank kormányzója szerint a megszorítások ellenére az idei deficit 9,5-10 százalék lesz, így kétségtelen, hogy a jövő évi költségvetés is szükségszerűen fog népszerűtlen intézkedéseket tartalmazni. A jegybank azonban ellenzi a további adóemeléseket. A bankelnök úgy nyilatkozott, hogy a nemzeti valuta, a lat esetleges leértékelése nem tárgya a tárgyalásoknak - pedig ez az egyik legnagyobb kérdőjele a helyzetnek.

Hónapok óta keringenek pletykák arról, hogy Riga kilép az ERM-2-ből - ez az euróhoz köti a lat árfolyamát, és leértékeli valutáját -, amivel jelentős versenyelőnyhöz jutna a külpiacokon. Ezt azonban a kormány határozottan cáfolja, és továbbra is szándékában áll mielőbb belépni az eurózónába. A devaluáció katasztrófahullámot indíthatna el, leértékelésre kényszerítve a szomszédos államokat is, ami akár tovább is terjedhet. Az egész lett válság és annak kimenetele még enélkül is komolyan érintheti a nemzetközi piacok és befektetők bizalmát - vagy inkább bizalmatlanságát - nemcsak a Baltikum, hanem az egész térséggel szemben, így az elemzők szerint kedvezőtlen hatással lehet még Magyarországra is.