Déli csapás a Nabuccóra

Törökország megállapodott Oroszországgal, hogy átengedi területi vizein a Déli Áramlatot, amely az Európai Unió által tervezett Nabucco gázvezeték szállítási képességének mintegy kétszeresét lesz képes Oroszországból Európába juttatni a hagyományos tranzitországok (Ukrajna, Belarusz) megkerülésével. Vlagyimir Putyin orosz miniszterelnök törökországi látogatása során tegnap írta alá a szerződést török kollégájával, Tayyip Erdogannal. A megállapodás annak ellenére jött létre, hogy az oroszok a hírek szerint ugyanúgy nem engedtek a törökök követelésének, hogy a beérkező gázt vagy ennek egy részét ők adhassák el, mint ahogy a Nabucco részvényesei sem. Igaz, Törökország, amely az európai gázvezetéknek is meghatározó tranzitországa lenne, nekik is engedett ebben a kérdésben.

Erdogan és Putyin

A Déli Áramlat mintegy 900 kilométer hosszú lesz, és a Fekete-tenger alatt futva viszi az orosz gázt Nyugat-Európába. A tervek szerint 2015. december 31-én nyitják meg a 8,6 milliárd eurós költséggel épülő vezetéket. A törököknek több okuk is volt a megállapodásra - először is a németek és az olaszok után ők az orosz gáz legnagyobb külföldi fogyasztói, szükségleteik 64 százalékát a Gazprom fedezi, vagyis erősen kiszolgáltatott helyzetben vannak. Másrészt cserében elnyerték Moszkva támogatását egyik dédelgetett tervükhöz, a Samsun-Ceyhan olajvezeték építéséhez. A Fekete-tenger partjáról a török olajkikötőbe vezető csőrendszert Ankara orosz olajjal töltené fel.

Miután Moszkvában előre kiszivárogtatták a várható fejleményeket, mire az aláírásra sor került, a világsajtó már az új helyzetet elemezte. A szakértők egybehangzó véleménye szerint ezzel tovább csökkentek a Nabucco esélyei. Egyrészt mert az orosz vezeték valószínűleg előbb fog elkészülni, és évi 63 milliárd köbméteres szállítási kapacitása mellett az európai vezetékre még vagy tíz évig nem lesz szükség. Másrészt míg az oroszoknak rendelkezésükre áll a szükséges gáz, a Nabuccónak nem.

Egy másik fronton már évek óta tart a küzdelem az oroszok és Európa között, mégpedig azon, hogy ki tudja megszerezni a Kaszpi-tenger körzetének forrásait, és - nem meglepő módon - a helyszínhez közelebb lévő és a térség országaival szoros gazdasági kapcsolatban álló oroszok jobban állnak ebben a versenyben, mint az Európai Unió. Ebben szerepet játszik az is, hogy a legfőbb szállítónak ígérkező Azerbajdzsánt az orosz opció felé tolta el az orosz-grúz háború, amely óta Grúziát szeretnék kihagyni a tranzitútvonalak közül - pedig a Nabucco itt haladna át. A tavaly augusztusi ötnapos háború alatt ugyan az oroszok vigyáztak, hogy ne tegyenek kárt az olaj- és gázvezetékekben, de a még mindig feszült helyzetben a befektetők nem sietnek végrehajtani a Baku-Tbiliszi-Ceyhan olajvezeték korábban tervezett bővítését. Ezután a Gazprom nemrégiben megállapodott az azeriekkel, hogy prioritást élvez az eddig a Nabucco fő ellátási reménységének számító Shah Deniz gázmező kiaknázásában.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!