Az EU-ban hamarosan a GDP 100 százalékára hízik az államadósság
További Világ cikkek
Hétfőn figyelmeztetést kapnak az uniós országok pénzügyi miniszterei – derül ki a bizottsági elemzésből, ami a brit gazdasági napilap birtokába jutott. Az FT cikke megemlíti, hogy a pénzügyminiszterek kemény üzenetet fognak kapni az EB-től, elemzése ugyanis azt hangsúlyozza, hogy az elmúlt 12 hónapban a rendkívüli kormányzati intézkedések következtében látványosan romlottak a közpénzügyi állapotok az uniós országokban.
A brit napilap információi szerint az euróövezet pénzügyminisztereinek hétfői informális tanácskozásán az elemzés főbb üzeneteit is megvitatják és a keddi, 27 ország pénzügyi vezetőinek egyeztetésén is szóba kerül.
A Financial Times írása emlékeztet arra, hogy az Európai Bizottság múlt héten megjelent őszi prognózisa szerint az euróövezet átlagos államadóssága jövőre a GDP 84 százalékára emelkedhet, míg 2011-ben elérheti a 88,2 százalékot. Az új dokumentum viszont sokkal komorabb képet fest a múlt heti előrejelzésnél. Konszolidáció hiányában az EU államadósságrátája 2014-er elérheti a GDP 100 százalékát, és ezt követően még tovább növekedhet – áll az elemzésben.
A Financial Times megjegyzi: az euróövezet közadósság-rátája 2007-ben még csak 66 százalék volt, de már ez is meghaladta a valutauniós tagjelölt országok számára megszabott 60 százalékos felső tűréshatárt. A brüsszeli bizottság minapi féléves gazdasági jelentésében azt jósolta, hogy a görög államadósság-ráta már 2011-ben 135,4 százalékra duzzadhat, ami példátlan szint lenne az 1999-ben létrejött euróövezet történetében.
Az EU-bizottság a lap által idézett új prognózisban Görögországot, Írországot, Lettországot, Spanyolországot és Nagy-Britanniát nevezi meg az adósságnövekedéstől leginkább veszélyeztetett uniós országok között.
Ehhez képest mi
Hogy el tudjuk helyezni Magyarországot: az MNB augusztus végén készült becslése szerint jövőre tetőzik a GDP-arányos államadósság nálunk hajszál híján 80 százalékon, de idén is 79 százalék feletti ráta lehet. Az államadósság pedig csak nagyon lassan csökkenhet. Annak az oka, hogy az eurózóna államaival ellentétben nálunk nem kúszik fel az államadósság, az, hogy a magyar kormány a korábbi esztendők masszív túlköltekezése miatt nem engedhette meg magának, hogy a válság hatását a költségvetési hiány növelésével, adócsökkentéssel és kiadásnöveléssel tompítsa, szemben Európa számos országával, ahol a gazdasági mentőcsomagok a deficit és az államadósság növekedéséhez vezetnek.
Az adósság csökkenését szolgálja a közpénzügyi csomag, amely végül is a reáladósság-szabályra van felfűzve. Ez azt jelenti, hogy az államadósság nominális, forintban kifejezett értéke évente csak az infláció mértékével nőhet, ez pedig a GDP-arányos ráta folyamatos mérséklődéséhez vezet.