A görögöknek is megvan a Gyurcsány-csomagjuk
További Világ cikkek
A görök kormány elszánta magát a megszorításra, a ma bejelentett intézkedései a tervek szerint 4,8 milliárd euróval (forintban mérve durván 1300 milliárd forinttal) , a GDP mintegy 2 százalékával javítják az államháztartás egyenlegét. Az uniós döntéshozókkal történt korábbi megállapodás alapján Görögországnak a GDP 4 százalékát kitevő deficitlefaragást kell idén végrehajtania, de az elmúlt néhány hónapban bejelentett intézkedések (pl. közszféra bérbefagyasztása, tb-kiadások lefaragása, üzemanyagok jövedéki adójának emelése) csak a GDP kb. 1,5-2 százalékát kitevő egyenlegjavulást eredményeztek volna - írja a Portfolio.hu.
Ennek oka egyrészt az, hogy a korábban tervezett 0,3 százalékosnál nagyobb lehet idén a görög GDP-visszaesés (így a GDP-arányos hiánycél eleve nem lenne tartható), másrészt a bejelentett intézkedések végrehajtása nem feltétlenül hozna olyan megtakarítást, mint amennyit korábban terveztek. A fentiek alapján a mai újabb megszorító csomag csak az eredetileg megállapodott célok elérését, nem azok túlteljesítését szolgálja.
Kiadásvágás
A görög kormány a mostani kiadásmérséklési intézkedések között az alábbiakról döntött:
- a korábban jelzettekkel összhangban befagyasztja idén a nyugdíjakat,
- 30 százalékkal csökkenti a közszférában dolgozóknál a bónuszkifizetések mértékét. (A legtöbb görög közszolgálati dolgozó kap húsvéti, karácsonyi és nyári szabadságra járó bónuszt, amelyek együttesen mintegy kéthavi fizetést tesznek ki, ezekre vonatkozik a tervezett megszorítás, amely mintegy 700 millió euró megtakarítást hozhat.)
- 30 százalékkal csökkentik a közszférában túlórára kifizethető összeget, mérséklik az utazási kiadásokat is,
- a közszférában a bérpótlékok összegét 12 százalékkal vágja vissza a kormány,
- az infrastrukturális beruházásoknál a görög nemzeti hozzájárulás mértékét 500 millió euróval mérséklik.
A ma bejelentett bevételnövelő intézkedések:
- a leghangsúlyosabb intézkedés az áfa-emelés; a 4,5 százalékos áfakulcsot 5 százalékra, a 9 százalékosat 10 százalékosra, míg a 19 százalékosat 21 százalékra emelik,
- az üzemanyagokra kivetett jövedéki adó mértékét literenként 3-8 centtel növeli a kormány, amelytől 1,1 milliárd eurós többletbevételt vár,
- emellett a dohánytermékekre vonatkozó adó mértéke 63 százalékról 65 százalékra emelkedik és növelik az alkoholtermékekre vonatkozó adó mértékét is,
- külön 1 százalékos "hozzájárulást" (azaz adót) rónak ki a tavaly több mint 100 ezer eurót keresett magánszemélyekre, illetve számukra egy új, 45 százalékos személyi jövedelemadó kulcsot is bevezetnek,
- a luxuscikkekre (nagy értékű autókra, jachtokra, ékszerekre) új adónemet vezetnek be, emellett a nagy értékű ingatlanokra szintén különadót rónak ki (utóbbiból mintegy 200 millió eurós bevételt kalkulál a kormány)
- az egyházi, eddig adómentes ingatlanokra, illetve azok használatából származó bevételekre is vonatkozni fog egy új adónem,
- az offshore jellegű cégek adóterhelését 15 százalékra tovább emelik.
Ki hogyan reagált a bejelentésekre?
A piaci szereplők, illetve az eurózóna vezető döntéshozói, továbbá az egyik hitelminősítő illetékese pozitívan reagált a görög bejelentésekre azért, mert azok a költségvetési problémák rendbe tételével kapcsolatos elszántságot tükrözik. Éppen utóbbi miatt a legnagyobb görög szakszervezet újabb sztrájkokat helyezett kilátásba, illetve azt jelezte, hogy komoly társadalmi feszültségeket korbácsolhatnak.
Az államháztartási egyenlegjavító intézkedések hírére a 10 éves görög államkötvény hozamfelára a némethez képest délutánra 285 bázispont közelébe esett a tegnap esti 305 bázispont körülről, míg az 5 éves CDS-felár 320 bázispontól 308 bázispont körülig mérséklődött.
A görög kormány a ma bejelentett újabb megszorításokkal a jelek szerint igyekszik teljesíteni "házi feladatát", amelyet az eurózóna vezető döntéshozói elvárnak tőlük az esetleges jövőbeli pénzügyi segítségért cserébe. Az újabb kiigazítás bejelentése nyomán tartósan enyhülhet a görög eszközpiacokra nehezedő nyomás, ami megnyithatja az utat egy újabb görög államkötvényaukció sikere előtt. Amennyiben ez mégsem lenne sikeres, úgy Görögország rövid időn belül valamilyen pénzügyi segítségre szorulna. Az alábbi hír szerint valamilyen formában ezt szeretnék "kicsikarni" a megosztott eurózóna-vezetőktől.
A Nemzetközi Valutaalaphoz (IMF) fordulhatunk, ha az Európai Uniótól nem kapunk segítséget - jelezte hírügynökségi források alapján a mai kormányülésen a miniszterelnök.
Korábban ezt a lehetőséget többször is elvetették a görögök, de a jelek szerint az eurózóna felől csökkent hajlandóság a pénzügyi megsegítésre fokozatosan az IMF felé löki a görögöket. Az IMF segítségének igénybe vételét korábban több neves szakértő is támogatta azért, mert a szervezetnek nagy tapasztalata van a több éves kiigazító csomagok "előírásában" és ellenőrzésében, másrészt az eurózónán belül nincsenek kidolgozott, jogilag is könnyen keresztül vihető mechanizmusok egy tagállam pénzügyi megsegítésére.
Amint már ismert, a görög kormányfő most pénteken Berlinbe, majd jövő hét elején az IMF székhelyére, Washingtonba látogat Obama amerikai elnökhöz. Egy ma jelzett információ szerint a kormányfő március 7-én, azaz vasárnap Párizsba is ellátogat.