A válságnak vége
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!A válságnak vége. Nem egyértelmű azonban, mivel is azonosítjuk a válság elejét és végét, mivel a két legfontosabb mutató szám, a GDP és a munkanélküliség együttmozgása nem mindig figyelhető meg. Ehhez hasonlóan nehéz megállapítani, hogy meddig is tartott a 2001-es recesszió, ugyanis a GDP-t tekintve igen rövid időszaknak, nagyjából fél évnek, míg a munkanélküliséget tekintve egy elhúzódó két éves időszaknak tűnt. Általában azonban a munkaerőpiac helyreállása nem szokott jelentősen késni. A pénteken megjelent statisztika szerint márciusban 162 ezerrel növekedett a foglalkoztatottak száma az Egyesült Államokban
A gazdaság növekedéséhez képest megkésetten javuló munkanélküliségi helyzet elsősorban annak következménye, hogy a vállalatok mielőtt új munkaerőt toboroznának és vállalnák az ezzel járó költségeket (keresés, betanítás, stb.), meg akarnak róla győződni, hogy a recesszió tényleg véget ért.
A 2008-as válság vége sem egyértelmű. Ha a jövedelmek növekedését vesszük figyelembe, akkor az USA-ban 2009 júniusában lett vége, míg ha a munkahelyek számának növekedését tekintjük, akkor 2010 márciusában fejeződött be a recesszió. A kettő közti kilenc hónapos eltérés fájdalmas volt, de rövidebb volt, mint amit a korábbi recessziók idején (1991, 2001) megfigyelhettünk, írja Jeff Frankels blogjában.
A reál-jövedelem is hasznos a recesszió vizsgálatakor, ami elviekben megegyezik a GDP-vel, (hiszen az eladott áruk és szolgáltatások értéke, egyenlő az értük kapott ellenértékkel), a gyakorlatban azonban a statisztikai hibák miatt komoly eltérések is adódhatnak. Statisztikával foglalkozó szakemberek szerint ráadásul a GDP számítása nem is feltétlenül pontosabb, mint a jövedelmeké. A reál-jövedelmek alakulása némiképp jobban együtt mozog a munkanélküliség alakulásával.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
