A görögök után a portugálok is bedőlnek?

A portugál államcsőd elleni biztosítás díja (CDS-felár) újabb csúcsra emelkedett, a hétfői kereskedésben a 318 bázispontos, vagyis 3,18 százalékos szinten is járt, pénteken még 280 bázispont körül állt a mutató. (Ez azt mutatja, hogy az a befektető, aki egy biztosítást köt arra az esetre, hogy Portugália öt éven belül csődöt jelent, akkor most már 100 euró értékű biztosításért 3,18 eurót kell díjként fizetnie, pedig pénteken még csak 2,8 százalékos volt a díj, korábban pedig sokkal-sokkal alacsonyabb – a szerk.) Az elmúlt két hét piaci folyamataira tekintve elképesztő kép rajzolódik ki előttünk, a portugál CDS-felár ugyanis két hét alatt megduplázódott.

A görög 5 éves CDS-felár értéke eközben 619 bázispontra nőtt a pénteki 614 bázispontos záróértékről. Mindez azt jelenti, hogy egy öt éves 10 millió dolláros adósság biztosításának díja éves szinten 619 ezer dollár. Úgy tűnik tehát, hogy a befektetők egyáltalán nem nyugodtak meg a legfrissebb görögországi fejlemények hallatán. Angela Merkel német kancellár ma úgy fogalmazott, hogy további államháztartási hiánycsökkentő lépések szükségesek ahhoz, hogy Athén megkapja Berlin pénzügyi támogatását.

Fertőznek a görögök

A görög válság már a periferiális euróövezeti tagállamok felé terjed és úgy tűnik, hogy Portugália lehet a következő áldozat - kommentálta a piaci eseményeket a Reutersnek Darren Williams, az Alliance Bernstein vezető közgazdásza, aki szerint a közép távú portugál kilátásokat óriási kihívások övezik. A szakember szerint Portugália kényelmetlen időszak elé nézhet.

A Reuters hírügynökség arra is emlékeztet, hogy a portugál hozamfelár (a 10 éves portugál államkötvény némethez viszonyított hozamkülönbsége) szintén soha nem látott magasságba emelkedett: a korábbi 193 bázispontról 205 bázispontra.

Az elmúlt napok piaci folyamatai is (növekvő feszültség, emelkedő országkockázati mutatók) a fertőzés kockázatát támasztják alá. Múlt héten például Nouriel Roubini közgazdász professzor figyelmeztetett arra, hogy az európai államok adósságválsága, amely Görögországból indult, számos más nagyobb gazdaságba is átterjedhet. Legutóbb pedig Kenneth Rogoff, a Harvard Egyetem professzora vetítette előre, hogy Görögország csak az első volt azon euróövezeti tagállamok közül, amelyek az IMF pénzügyi mentőövére szorulnak. A következő 2-3 évben valószínű, hogy legalább még egy tagállam a Valutaalaphoz fordul - magyarázta az IMF korábbi vezető közgazdásza a Bloomberg tudósítása szerint.

Más elemzők ugyanakkor arra hívják fel a figyelmet, hogy a Portugáliával kapcsolatos aggodalmak túlzottak. Carsten Brzeski, az ING brüsszeli közgazdásza a Wall Street Journalnak azt nyilatkozta, hogy Portugália egyelőre még nem abban a csapatban játszik, mint Görögország. Az amerikai gazdasági napilap arra is emlékeztet, hogy Portugália 20-22 milliárd eurónyi forrást kell bevonjon a piacokról, ami sokkal kevesebb a görög finanszírozási igénynél. Brzeski azt is hangsúlyozta, hogy Portugália nem rendelkezik olyan "trükközési" múlttal, mint Görögország.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!