További Világ cikkek
Hirtelen hatalmas zuhanást mutattak napközben az amerikai részvényindexek, miközben új, piacmozgató hatású hír nem látott napvilágot. Bár az Egyesült Államok gazdasági kilátásait az európai történések aligha befolyásolhatják, a piaci szereplők nyugtalanok, hiszen számos vállalatot szoros kereskedelmi szálak fűznek Európához, arról nem is beszélve, hogy a nemzetközi tranzakciók jelentős része euróban történik.
Legnagyobb esések a Dow Jones történetében
A DIJA index öt legnagyobb, pontban számított eséséből négy a 2008-as válsághoz kapcsolódik. 2008. szeptember 29-én, amikor az amerikai Képviselőház elutasította a bankmentő csomagot, a DIJA 777 pontot esett. Október 15.: 733 pontos esés, december 1.: 679, október 9.: 678 pont. Az első ötben a 2001. szept. 11-i terrortámadásokat követő, 2001. szeptember 17-i 684 pontos esés van még.
Ha azt nézzük, hogy százalékban mikor esett a legnagyobbat a Dow Jones, akkor a 2008-as válság a kilencedik helyre csúszik vissza: a tavaly október 15-i 733 pontos mínusz 7,87 százalékos esés volt. Százalékban a legnagyobb zuhanás 1987. október 19-én volt, akkor egy nap alatt 22,61 százalékot (507,99 pontot) zuhant az index – ezt nevezik fekete hétfőnek. A dobogó másik két helyére az 1929-es krach került, akkor október 28-án 12,83 százalékot, 29-én 11,73 százalékot esett a tőzsde.
Kilenc óra előtt néhány perccel beszakadtak az indexek. A Dow Jones zuhanni kezdett, pillanatok alatt ezer pontos mínuszban járt a Dow, az index tízezer pont alá is beesett (egészen 9870 pontig), ez nyolc százalékos csökkenést jelentett. Néhány perccel később aztán visszakapaszkodtak az indexek, 400 pontos mínusznál járnak alig háromnegyed órával zárás előtt.
A CNBC azt jelentette, hogy ez egy nagy cég kereskedési hibája miatt következett be, a tőzsde viszont hivatalosan azt közölte, hogy nem történt rendszerhiba, és máskor is előfordult már ilyen nagyon heves, de rövid eladási hullám.
A száráskor végül az S&P 500-as mutató 37,75 ponttal, azaz 3,24 százalékkal 1.128,15 pontra csökkent. A technológiai részvények Nasdaq Composite mutatója 82,65 pontot, azaz 3,44 százalékot veszített és 2.319,64 ponton zárt.
A Marketwatch elemzése szerint a befektetők az európai eseményekre reagáltak. "Görögország és Európa egy kanári a szénbányában" – magyarázzák az eseményeket az elemzők.
Ez azért furcsa, mert órákkal azután kezdtek el zuhanni az indexek, hogy a görög parlament megszavazta a megszorító csomagot. Athénban ugyan még tartanak az utcai zavargások, de ezek nem voltak durvábbak az elmúlt napokban megszokottnál. Az idegesség jelei már napok óta látszottak a részvénypiacokon és a jó vállalati gyorsjelentések, valamint a makroadatok sem tudták megnyugtatni a befektetőket. A mai nap eseményei egyértelműen arra utalnak, hogy a fundamentumok háttérbe szorultak és ismét a pánik lett az úr a részvénypiacokon. Már nemcsak a görög államcsőd lehetőségéről van szó, de az egész eurózóna fenntarthatóságát megkérdőjelezik egyes piaci szereplők.
Az amerikai tőzsdék a Lehman Brother csődje óta nem estek ekkorát. Amikor az amerikai képviselőház 2008. szeptember 29-én elutasította a bankmentő csomagot, 777 pontot esett a Dow Jones. Október elején volt egy 800 pontos napon belüli esése is a New York-i indexeknek, akkor az egész világon beszakadtak a tőzsdék.
A nap vesztese a bankszektor lesz, a Bank of America és a Morgan Stanley részvényeinek árfolyamai ugyanis eddig több mint 5,5 (6,67, illetve 5,84) százalékot estek. A gyengülés hátterében Mary Schapiro SEC (Securities and Exchange Comission) elnök és Thimothy Geithner pénzügyminiszter kijelentései állnak. Schapio a brókerekre és befektetési tanácsadókra vonatkozó előírások mielőbbi szigorításának fontosságát hangsúlyozta, illetve arról beszélt, hogy egyetért azzal, hogy a nagy bankok nagyobb befizetést teljesítsenek a Szövetségi Betétbiztosítási Alap (Federal Deposit Unsurance Corp.) felé, mint a kisebbek. Közben Geithner kifejtette, hogy szerinte úgy lehetett volna megelőzni a 2008-as banki problémákat, ha a szabályozó szerveknek szélesebb jogköröket biztosítanak a törvényhozók.
A kereskedés első felében rövid időre pozitív tartományba kapaszkodtak az indexek, a befektetők "optimizmusa" azonban az euró gyengülését és az olajárak csökkenését (a New York-i tőzsdén ma 1,41 dollárral 78,59 dollárrig estek a WTI júniusi határidős jegyzések) látva nem tartott sokáig.
Napközi stabilizálódás után ismét estek a vezető nyugat-európai értéktőzsdék mutatói; harmadik napja tartott a zuhanás. A legnagyobb piaci tőkeértékű európai részvények FTSEurofirst 300-as mutatója 0,9 százalékos eséssel kezdett, és előzetes adat szerint 1,42 százalékos napi veszteséggel több mint kéthavi mélyponton, 1008,93 ponton végzett. Az FTSE-100 csütörtökön 80,94 pontos, 1,52 százalékos romlással 5.260,99 ponton zárt, 2,81 százalékkal alacsonyabban a tavaly év végi értékénél.
A frankfurti fő mutató, a DAX-30 50,19 ponttal, 0,84 százalékkal 5908,26 pontra süllyedt, 0,83 százalékkal az év végi értéke alatt végzett. Párizsban a CAC-40 79,92 ponttal, 2,20 százalékkal 3556,11 pontra fogyatkozott.
Az esti órákban a részvénypiacokon eluralkodó pánikhangulat miatt tovább gyengült az euró a dollárral szemben, háromnegyed nyolc előtt néhány perccel 1,26 alat is járt az euró/dollár kurzus. A késő délután tapasztalt gyengülést az váltotta ki, hogy Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke semmi olyat nem mondott, ami megnnyugtathatta volna a Görögország bedőlése miatt aggódó piaci szereplőket. Fél hat után nem sokkal 1,27 alatt is járt az euró/dollár árfolyam. Közben a forint is gyengült az euróval szemben, a 284-es szint felett is járt az euró/forint árfolyam.