Csak nagy szerencsével lehet elég a görög mentőcsomag

2010.05.06. 13:36
A hétvégén bejelentett görög mentőcsomag csaknem elegendő lehet a görög állam három éves finanszírozási igényének ellátására. 2014-től csökkenő pályára állhat az államadósság, de ennek fenntarthatósága rendkívül érzékeny marad a potenciális növekedés ütemére és a reálkamatszintre, emiatt lehetséges, hogy Görögország újabb segítségre fog szorulni 2013 után – vonják le a következtetést az OTP Bank elemzői. 2014-ig a GDP 13,3 százalékának megfelelő kamatkiadások nélküli egyenlegjavítást hajthat végre Görögország. Kérdéses azonban, hogy a görög lakosság ellenállása nem hiúsítja-e meg a költségvetési szigor megvalósulását, ami tovább kockázati tényezőt jelent a csomag sikerességének ügyében.

A görög kormány azt vállalta, hogy 2014-re az államháztartási hiányt GDP arányosan három százalék alá csökkenti, ehhez a kamatkiadások nélküli egyenleget a mostani szintről 13,3 százalékkal javítanák. A vállalás alig marad el attól a mértéktől, ami az OTP elemzői kalkulációja szerint szükséges lenne ahhoz, hogy az államadósság csökkenő pályára állhasson (a kívánatos mértékű egyenlegjavítás 14 százalék lenne). A különbség valóban csekély az elvárt és a vállalt kiigazítás mértéke között. A görög csomag menete szerint az elsődleges egyenleg a GDP 4,6 százalékig javulna 2014-re, amennyiben teljesítik a vállalásokat.

Kellően óvatos becsléssel öt százalék körüli reálkamatszint és az 1-1,5 százalékos GDP növekedéshez tartozó értékeket tartanak az OTP elemzői olyannak, amire alapozott elsődleges egyenleg megnyugtatná a piacokat. Mivel 2009-ben a görög költségvetés hiánya az Eurostat szerint a GDP 13,6 százaléka volt, amiből a kamatkiadások nélküli egyenleg a GDP 8,7 százalékra rúgott, a fenntartható adósságpálya eléréshez számításaik szerint a kamatkiadások nélkül számított költségvetési egyenleg mintegy 14 százalékpont körüli szigorítására lenne szükség az elkövetkező 3-4 éven belül.

A görög kiigazítás mértékét tekintve nem megvalósíthatatlan, a korábbi tapasztalatok alapján azonban erre körülbelül öt évre van szükség, mialatt az államadósság-ráta tovább nő, a görögök esetében a jelenlegi szintről egészen a GDP 150 százalékáig.

A görög megszorító csomag idén 4 százalék, jövőre 2,8 százalékos GDP-csökkenést hozhat, ezt követően már növekedéssel is számíthat a görög gazdaság.

Várható államadósság-pálya

A várható növekedési pálya és a reálkamat alapján az OTP elemzői négyféle lehetséges államadósság-pályát állítottak fel.

Két növekedési szintet vizsgáltak, 1,1 százalékos és 2,2 százalékos növekedéssel számol arra az esetre, ha a várt strukturális intézkedések magasabb növekedést eredményeznek Görögországban. 2012 végéig egységesen 5 százalékon tudja finanszírozni a hiányt és a lejáró adósságot Görögország. Az ezt követő időkre szintén kétféle eshetőséget vizsgáltak az elemzők, az egyik szerint 200 bázispontot, a másik szerint ennek dupláját, 400 bázispont kamatot várnak a befektetők a görög állampapírok után.

A négyféle szcenárió közül egy esetben nem áll csökkenő pályára az államadósság, ha a növekedés alacsonyabb, 1,1 százalékos lesz, miközben a kamatok magasak.

Az eddigi anomáliák okán a görög fiskális politika hitelessége alacsony, a rendkívüli kiigazításokkal szemben a lakossági ellenállás jelentős. Ezért annak kockázata is jelentős, hogy a költségvetési intézkedések bevezetése meghiúsul, ezzel együtt a hiány csökkentése is, így a csőd és az adósság átstrukturálása nem lesz elkerülhető - írják az elemzők.