Mit tudnak a lengyelek?

A lengyel Európa egyik legjobban teljesítő gazdasága volt az elmúlt néhány évben, ami alapvetően három okra vezethető vissza: az utóbbi években jó gazdaságpolitikai döntések születtek; ráadásul ezek a döntések jókor, még a válság előtt születtek meg; az ország gazdasága sok szempontból speciális tulajdonságokkal rendelkezik a régióban. Az idei, 3,4–3,5 százalékra várt gazdasági növekedés azt jelenti, hogy a lengyelek EU-rekorderek lehetnek, csak a német gazdaság bővülhet hasonló ütemben.

A jó gazdaságpolitika eredményeként Lengyelországban sikerült egy olyan költségvetési törvényt létrehozni, amelyik gátat szabott az államadósság növekedésének, mondja Bartha Attila a Kopint–Tárki kutatási igazgatója. A befektetőknél ez nagyon kedvező fogadtatásra talált, és az országnak is kevésbé kell tartania az eladósodottságtól.

Nagyon sikeres és utóbb szerencsés döntésnek bizonyult az is, hogy a korábban bevezetett adócsökkentés éppen a válság kitörésekor kezdte éreztetni hatását, és ellensúlyozta a külső negatív hatásokat. Megtérültek az ország hosszú távú növekedését befolyásoló tényezőkbe történő beruházások is, érdemes közülük kiemelni a humán tőke szerepét. A lengyel közoktatás érezhetően javult a kétezres évtizedben, ez a az OECD-országokban végzett PISA-felmérésekben is világosan megjelenik. A megfelelő és jól időzített gazdaságpolitikai döntések eredményeként a világgazdasági problémák egy magasabb növekedési trendben érték el az országot.

Lengyelország a gazdaságát tekintve különbözik a régiótól, a gazdaság sokkal nagyobb, és szerkezete sokkal diverzifikáltabb, mint a magyar vagy a szlovák gazdaságé, mutatott rá Bartha Attila. Az új EU-s tagállamok közül Lengyelországban élnek a legtöbben, harmincnyolcmilliós lakosságával az unió hetedik legnépesebb államának számít. A zártabb gazdaság és a hatalmas belső piac lehetőséget adott arra a lengyel politikusoknak, hogy ellensúlyozni tudják a válság időszakát, és ne okozzon akkora problémát az export visszaesése.

Segítettek a negatív tapasztalatok

Tanultak a korábbi visszaesésekből is. A lengyeleknél sem volt mindig egyenletesen növekvő a gazdasági teljesítmény, a korábbi évek árfolyam-ingadozásai után  a lengyel lakosság már például a devizában történő eladósodás negatív tapasztalatainak birtokában nézett szembe az igazi válsággal, így sokkal kevésbé volt kiszolgáltatott, mint például a magyar lakosság.

A lengyeleknek sikerült megközelíteniük azt az optimális állapotot, amikor az ország adottságaihoz mérve jó egyensúly alakul ki az adó mértéke és a közszolgáltatás minősége között. Ez sikeresebb egyensúly lehet a szlovák állapotnál is, ahol az alacsony elvonási szint mellett sokkal kevesebbet fordítanak közszolgáltatásokra.

Autópályák, hidak, stadionok

Jót tett a lengyel gazdaságnak a leértékelődő złoty is, ami segített az exportnak és a hazai termelő ágazatoknak is. Korábban régiós szinten Lengyelországban volt a legkisebb a beruházási ráta, de ez mára már jóval meghaladja például a magyar rátát. Bartha Attila kiemelte, hogy ugyanez a helyzet a foglalkoztatottsággal is. Korábban a magyar szint alatt mozgott, 2004-től növekedésnek indult, és mostanra a hatvan százalékot közelíti. Nálunk ez a szám 55,3 százalék, hosszú évek óta nem változott érdemben.

A lengyel  növekedés központjában a beruházások álltak, ami legfőképp az EU-s pénzek felhasználásában és a 2012-es Európa-bajnokságra való felkészülésben testesült meg, olvasható Wisniewski Annának, a MTA kutatójának elemzésében. Az országban jellemzőek a megaberuházások, a stadion- és autópálya-építések, a környezetvédelmi fejlesztések és hídépítések. Jól illusztrálja a beruházási lázat az, hogy volt, amikor egyszerre hat híd épült a Visztulán.

Kapkodás helyett kis lépések

A jó növekedési adatok miatt nem kellett drasztikus lépéseket tenni a válság kitörésekor sem, a kormány nyíltan a kis lépések politikáját folytatta. Egyszerűsítették a pályázatok eljárási folyamatait, lazítottak a fiskális politikán, minimális változtatásokat hajtottak végre a nyugdíjrendszeren, segítették az EU-s pénzek lehívását, és megpróbálták felgyorsítani a be nem fejezett privatizációt.

Idén augusztusban elfogadták a kormány egyensúlyi programját, ami most sem tartalmaz drasztikus megszorításokat, fő eleme az áfakulcsok megemelése. Az általános kulcs egy százalékponttal 23 százalékra nő, és változnak a kedvezményes áfakulcsok is. Az alapvető élelmiszerekre érvényes kulcs háromról öt százalékra emelkedik, a többi élelmiszer kulcsa is nyolc százalékra nő.

Ebben a programban is szerepet kap az állami vagyon értékesítése, amiből a kormány húszmilliárd złoty bevételt vár. A kiadási oldalt úgy szabályozták, hogy a kormány költekezései legfeljebb egy százalékkal haladhatják meg az inflációt. Ezektől az intézkedésektől jövőre az ideinél ötödével kevesebb deficitet várnak, és 2013-ban elérhetik a háromszázalékos maastrichti kritériumot.

Van, amit ők sem kerülhetnek el

Bár a kormány viszonylag jobb helyzetből kezelheti a válságot, a lengyel gazdaság jövőjében is vannak kockázatok. A legfontosabb kérdés, hogy elegendőek lesznek-e az eddig megtett lépések ahhoz, hogy rendbe hozzák a költségvetést, és egyensúlyba kerüljön a gazdaság. Tavaly 7,1 százalékos hiánnyal zárt a költségvetés, és idénre is 6,8 százalék fölé várják a deficitet. A nagy költségvetési hiány növeli a lengyel államadósságot, ami hamarosan elérheti az alkotmányban is rögzített maximális, hatvanszázalékos szintet. Ha ez bekövetkezik, a lengyel kormánynak kötelessége lesz megszorításokba kezdeni.

Ez azért járhat komoly feszültségekkel, mert ahogy a Morgan Stanley elemzése rámutat, az államadósság pályája növekvő trendben van, és kiigazító lépések nélkül gyorsan átlépheti a hatvanszázalékos küszöböt. A kormánynak tehát még a választások előtt lépnie kellene, amit nyilvánvalóan nem szívesen vállalna.

Bartha Attila szerint mégsem valószínű, hogy a kabinet nem tartja kordában a költségvetést. A tapasztalatok szerint a lengyel költségvetés helyzete eddig sokkal kevésbé volt ciklikus, mint Magyarországon, nem figyelhető meg hasonló kilengés a választások időszakaiban sem.

Az is sokat segítene a kormánynak, ha az Európai Bizottság elfogadná a nekik küldött kérelmet, és megváltoztatnák az államadósság elszámolását. Ha pozitív válasz érkezne Brüsszelből, érdemben csökkenhetne az államadósság, és javulna a költségvetés helyzete is. Ezért van az, hogy a lengyelek a magyarokkal szövetségben küzdenek a magánnyugdíjpénztárak elszámolásáért.

Magyarország	Lengyelország
kis, nyitott gazdaság	nagy, zárt gazdaság
korábbi laza helyett szigorú fiskális politika	korábbi szigorú helyett laza fiskális politika
nagy, stabil államadósság	kicsi, növekvő államadósság
leértékelődött valuta	leértékelődött valuta
drasztikus válságkezelés	„kis lépések” politikája
nagy felhatalmazású kormány	választásokra készülő kormány
stagnáló foglalkoztatottság	növekvő foglalkoztatottság
stagnáló, csökkenő beruházási ráta	növekvő beruházási ráta
fizikaiinfrastruktúra-fejlesztés	befektetés a humán tőkébe

Bár gazdaságuk sokkal jobb helyzetben van a mienknél, van ára annak is, hogy sikerült elkerülniük a recessziót. Egyensúlyi mutatóik kedvezőtlenebbek lettek, mint a magyar gazdaságéi. Ennek ellenére, ha nem érik újabb nagy sokkok a világgazdaságot, úgy néz ki, hogy a lengyelek nagyobb áldozatok nélkül túlélik a minket padlóra küldő krízist.