Kimaradunk az európai elitklubból

Brüsszel, a németek és még néhány tagország uniós szinten harmonizálná a társasági adóalapok kiszámítását. Elméletileg ezzel a vállalkozások életét könnyítenék meg, a határokon átnyúló, leányokat alapító cégek könyvelése és adózása ugyanis jelentősen leegyszerűsödne.

A változtatás egy több elemet tartalmazó csomag része, amit versenyképességi paktumnak hívnak. A csomag egységesen szabályozná a nyugdíjkorhatárt, a munkaerőpiac vagy a költségvetési egyensúly kérdését. A magyar kormánynak a tervekkel nincs is baja, kivéve a társasági adózás európai szintű összefésülését.

Orbánék attól tartanak, hogy ez elsorvasztaná az adóversenyt, miközben a magyar kormány kimondott célja, hogy 2014-re a régió legversenyképesebb országa legyünk. A kormány ezért egyelőre a kimaradás mellett döntött, ami beleillik a korábbi szabadságharcos kommunikációba, de a döntés mellett komoly racionális érvek is vannak.

Hogy is van ez?

A lényeg, hogy az adóalap-harmonizációval egyszerűbb lenne azoknak a cégeknek az élete, akiknek több tagország piacán is érdekeltségük van.

Az egységes adóalap ugyanis lehetővé tenné, hogy az unió több tagállamában is jelen lévő vállalkozások a társasági adózás szempontjából egy egységes vállalkozásként jelenjenek meg, tehát, hogy profitjukat és veszteségeiket csoportszinten összeszámítsák. Az úgynevezett konszolidáció eredményeként a vállalatoknak nem kellene minden országban külön-külön adóbevallást benyújtaniuk, hanem a cégcsoportot egy vállalkozásként kezelve elegendő lenne egy adóhatóság előtt eljárni.

A bizottság javaslata értelmében a közös adóalap nem lenne kötelező, a vállalatcsoportok szabadon dönthetnének arról, hogy továbbra is a nemzeti, vagy az uniós szabályok szerint határozzák meg a társasági adóalapjukat. Ha azonban ez utóbbi mellett döntenének, ettől a választásuktól öt évig nem térhetnének el.

A tervek szerint nemcsak a nagyvállalkozások, hanem a kisebb cégek is élhetnének a választás lehetőségével.  Hazai viszonylatban ez azt jelentené, hogy nem csak a részvénytársaságok, hanem többek között a korlátolt felelősségű társaságok vagy a betéti társaságok is alkalmazhatnák a közös szabályokat - mutatott rá a közleményben Békés Balázs adójogász, a Faludi Wolf Theiss Ügyvédi Iroda partnere.

Ez van most

A közös konszolidált társasági adóalap megoldást jelenthetne számos problémára, amivel a külföldön terjeszkedni kívánó magyar (és más nemzetiségű) cégeknek jelenleg szembe kell nézniük.

A mostani szabályozás értelmében ugyanis, ha például egy magyar cég Németországba visz fióktelepet vagy alapít leányvállalatot, az új vállalkozásra a német szabályok fognak vonatkozni. Ez praktikusan azt jelenti, hogy minden cégnek tisztában kell lenni a célország adószabályaival és számviteli előírásaival, ami rengeteg többletköltséget és átláthatatlanságot eredményez, amit a cégek nagyon nem szeretnek.

A nehézségek halmozódnak, ha a szóban forgó cég egyszerre például Spanyolországban vagy Bulgáriában üzletelne, hiszen a terhei megtöbbszöröződnek. Ezért egyszerűbb otthon maradni, sok cégnek ugyanis – érthető módon – nincs kedve elvesztődni az európai adóbürokráciába. Mindez az egész a közös piacnak és a határokon átívelő versengésnek is árt.

Ebből kimaradni?

A magyar kormány attó tart, hogy az egységesen kiszámított adóalap visszaosztásánál rosszul járnánk. A tervek szerint az adóbevételt úgy osztanák meg az érintett tagállamok között, hogy egyenlő súllyal vennék figyelembe az egyes csoporttagokra eső értékesítések volumenét, a munkavállalók számát és az utánuk fizetett járulékokat, valamint a tárgyi eszközök értékét. Ezt követően valamennyi tagállam a saját része után a hazai adókulcsnak megfelelően vetné ki a társasági adót, arról ugyanis – amivel a Fidesz is érvel –, hogy a kulcsokat is egységesítenék, valójában nincs szó.

Ami viszont hátrányosan érinthet bennünket, hogy a tárgyi eszközök és a bérköltség tekintetében az eltérő ár- és bérszínvonal miatt a fejlett országokra eső adóalap akár meg is emelkedhet, ami miatt az is lehet, hogy a tőkevonzás miatt adóversenybe beszálló országok - a teljes adóalap szélesedése ellenére - rosszul járnak, idézi a portfolio.hu cikke Torma Leventét, a DLA Piper adótanácsadó cég ügyvezetőjét.

Mellár Tamás, a Századvég Gazdaságkutató ügyvezető igazgatója viszont elhamarkodott döntésnek tartja, hogy kimaradunk a paktumból. Azt mondja, hogy átmenetileg és rövid távon lehetnek előnyei a döntésnek, de hosszabb távon visszaüthet, ha "nem vagyunk benne a klubban", így esetleg kevesebb befolyásunk lehet arra, hogy milyen irányba menjen a szabályozás.