Hibás statisztikákkal lett csodaország Lengyelország

Súlyos gondok vannak a lengyel statisztikákkal - hívta fel a figyelmet néhány napja a lengyel jegybank tanácsadója, korábbi pénzügyminiszter Miroslaw Gronicki. A tévedések és kihagyások a fizetési mérleg statisztikában ugyanis elérik a GDP 4%-át, emögött nagyrészt alulbecsült import állhat, emiatt viszont a nettó export alakulhatott rosszabbul, ezen keresztül pedig a GDP is túlbecsült lehetett a korábbi statisztikában.

Mint ismert, Lengyelország az egyetlen az unióban, amely nem esett a válság során recesszióba, de egy statisztikai revízió akár 2004-ig visszamenően is negatívan érinthetné a GDP-t. Az elemzők most kezdenek felfigyelni a jelenségre, és vizsgálják, mennyit romolhat a lengyel költségvetés egyenlege, hízhat tovább az alkotmányos limitet ütögető államadósság. A recessziómentes, tavaly még "csodaországként" ünnepelt Lengyelországból könnyen a régió alulteljesítője lehet két számjegyű ikerdeficittel.

Peter Attard Montalto, a Nomura elemzője szerint az EMEA régióban Lengyelországban a legnagyobb a fizetési mérlegben a tévedések és kihagyások egyenlege, még Törökországban is alacsonyabb némileg.

A tévedések és kihagyások jó részt az import felől származhatnak, elemzők szerint különösen a Németország felől érkező behozatalból. A koppenhágai Danske elemzői például úgy látják, legalább 10 milliárd euró különbség van aközött, amennyit Németország exportál Lengyelországba, mint amennyit Lengyelország importál Németországból.

Az EU-csatlakozás óta különösen megnőtt a fizetési mérleg két oldala közti, tévedések és kihagyások sorba ömlesztett, homályos különbség, amelyet jellemzően az importstatisztikák eltéréseinek tulajdonítanak. Egyik oldalról a cégek közvetlen statisztikai jelentései a behozott termékekről nem mindig állíthatók egyértelműen párba a másik, azaz a finanszírozási oldallal, illetve fordítva.

Alapvetően változhat a megítélés

A hibasor nagy aránya megkérdőjelezheti a lengyel makrogazdasági adatok általános hitelességét, és igen negatív következményekkel járhat a zloty-ra és a lengyel állampapírpiacra nézve is, a befektetők megítélése alapvetően megváltozhat. Ha pedig a GDP is túlbecsültnek mutatkozna, akkor az minden mást rosszul érint, alulbecsültté válhat a GDP-arányos államadósság és államháztartási hiány is. Államháztartási hiánypálya alapján Lengyelország jelenleg is alulteljesítő a régióban, a közel 8%-os deficit idén alig csökken az eddig foganatosított intézkedések szerint. Ha hirtelen két számjegyű ikerdeficit ütne be Lengyelországban, alapjaiban változhatna meg az ország eddigi kedvező megítélése.

Eddig Brüsszel sem aggódott különösebben a lengyel hiánycélok tarthatósága miatt. Annak ellenére, hogy tavaly csaknem 8 százalék volt a deficit, Olli Rehn február közepén még úgy nyilatkozott, a 2012-es határidő tartható, Lengyelország a túlzott deficit eljárás értelmében addigra el tudja érni, hogy a költségvetés hiánya a GDP 3%-a alá csökkenjen.

Gronicki elmondta, nemrég hasonló okból a csehek is felülvizsgálták a fizetési mérleg statisztikákat, aminek romló folyómérleg egyenleg lett a vége, ám egy hasonló felülvizsgálat nagyobbat szólna Lengyelországban. Azt persze nem tudni, a pénzpiacok hogy reagálnának. Mivel a tévedések és kihagyások sor az EU-csatlakozás óta "hízott fel", egy revízió vélhetően 2004-ig visszamenően érintené a GDP-t, azt pedig nem tudni, hogy ez esetben megmaradna-e az csodaország státusz (recessziómentes válságévek), ami miatt Lengyelországgal szemben fokozott várakozások jelentek meg.