Drága olajjal drágább a repülés

Az olajár-emelkedés hatásai jól lekövethetőek a légiközlekedési szektor teljesítményében, itt ugyanis közvetlenül hat a profitabilitásra az olaj árfolyamának alakulása. 2008-ban, amikor az olaj árfolyama történelmi csúcsokat döntögetett, a cégek 16 milliárd eurós veszteséggel zárták a cégek az évet a Nemzetközi Légiközlekedési Szövetség.

Az olajár emelkedésével párhuzamosan a szövetség már lefelé is módosította az idei év profitjára vonatkozó prognózisait, arra számítanak, hogy a magasabb olajár miatt a tavalyi évhez képest feleződhet a szektor nettó profitja: a decemberben várt 9,1 milliárd dolláros nyereség helyett most 8,6 milliárdos nettó eredményt várnak. Mindezt úgy, hogy a brent árfolyamára idén átlagosan 96 dollárt jósolnak, ehhez képest az eddigi átlag megközelíti a106 dollárt.

A légitársaságoknál a legfontosabb költségtényező az üzemanyag, a kerozin pedig meglehetősen szorosan követi az olaj árfolyamának alakulását. A légitársaságok működési költségeinek jelentős részét, átlagosan közel 30 százalékát teszik ki az üzemanyagköltségek, de ezek a diszkont légitársaságoknál az alacsonyan tartott működési költségek miatt még nagyobb súlyt képviselhetnek.

Az amerikai légitársaságok általában a WTI olajat, az európai légitársaságok pedig a brentet használják fedezésre, így ezek a folyamatok különösen az amerikai légitársaságok számára negatívak: a kerozin 33 százalékos emelkedése áll szemben a WTI 19 százalékos erősödésével. Érdekes folyamatok vannak kibontakozóban, a Delat Air Lines például már bejelentette, hogy WTI helyett brenttel és fűtőolajjal fedez.

Az üzemanyagár emelkedés ellen védelmet jelenthet, ha a légitársaságok emelik jegyáraikat, ehhez azonban megfelelő gazdasági környezetre is szükség van. Ha ugyanis gyenge lábakon áll a gazdaság és a fogyasztás, abban az esetben az áremelésre a kereslet csökkenéssel reagálhat, főként az árérzékenyebb szabadidős utazás esetén. Becslések szerint idén 1400 darab repülőgépet szállítanak le a repülőgépgyártók világszerte, ami 6 százalékos kapacitásnövekedést eredményez. Ha az utasforgalom növekedés ezt követi, abban az esetben a férőhely-kihasználtság maradhat a jelenlegi, rekordközeli szinteken, ez pedig pozitív a jegyárak alakulása szempontjából.