Példátlan, ami a görögökkel történik

Rövidesen megszülethet a megállapodás a nemzetközi szervezetek között arról, milyen formában haladjanak tovább a görög válságkezelésben. A legfrissebb fejlemények alapján úgy tűnik, egy 60-70 milliárd eurós pénzügyi csomag lehet a megoldás – írja meg nem nevezett forrásokra hivatkozva a Financial Times.

A lap úgy tudja, hogy a csomag példátlan beavatkozást hozhat a görögök életébe az adóbeszedés és privatizáció terén. A három nemzetközi szervezet szakértői az athéni látogatásukról készített jelentést már ezen a héten nyilvánosságra hozhatják, amelyről június 6-án egy rendkívüli eurócsoport találkozót tartanak egy görög lapértesülés szerint. A hétvégén egy német lap már a jelentésnek tartalmáról közölt értesüléseket (egyetlen fontosabb célt sem teljesítettek a görögök), amelyet határozottan cáfoltak az illetékesek.

A Financial Times információi szerint a döntéshozók abban reménykednek: a 60-70 milliárd eurós, 2013-ig látható görög finanszírozási “résnek" csak mintegy felét kellene új hitelként nyújtaniuk a nemzetközi szervezeteknek (Európai Bizottság és Nemzetközi Valutaalap). A másik fele a felpörgetett görög privatizációból származó bevételekből, illetve a továbbra is kemény költségvetési megszorításokból jönne.

Emellett az is csökkentené a görög adósságszolgálatot, hogy a csomag keretében ösztönöznék az állampapír-tulajdonosokat az önkéntes adósság-ütemezésre. Az Európai Központi Bank továbbra is mereven ellenzi ezt a megoldást, de egy, a lapnak nyilatkozó vezető európai döntéshozó úgy nyilatkozott: lehetne olyan puha megoldást találni, ami az EKB számára is elfogadható lenne. Eközben azonban a hétvégén a német kancellár gazdasági főtanácsadója úgy foglalt állást, hogy ha már egyszer adósság-ütemezésről lenne szó, akkor annak a durvább formáját hajtsák végre (tőkerész megtagadása).

A Financial Times cikke arra is rámutat: bárhogy is alakul a görögöknek szánt megállapodás végleges tartalma, azt az érintettek közül legalább az egyik fél biztosan kritizálni fogja (IMF, EB, EKB, görög-kormány). A nemzetközi szervezetek közötti ellentéteket az is szítja, hogy az általuk elvárt görög belpolitikai egység nem akar összejönni. Az ellenzék látványosan elutasítja a további megszorításokra utaló nemzetközi követeléseket, ez pedig alapfeltétele lenne az Európai Bizottságnak arra, hogy további hitelrészt folyósítson az eddigi hitelcsomagból.

Az IMF pedig az EU hitelnyújtásához köti saját további anyagi hozzájárulását, pontosabban azzal fenyegetett a múlt héten, hogy visszatartja a következő, júniusban esedékes hitelrészlet kifizetését, ha a görögök nem tudnak biztosítékot adnia arra, hogy a következő 12 hónapban biztosan betartják a költségvetési célkitűzéseket. A visszatartott nemzetközi hitelrészlet mellett a görögök nem lennének képesek törleszteni a nyári kötvénylejáratot.

Mivel az eléggé biztosnak tűnik, hogy Görögország nem lesz képes jövő márciusban visszatérni a tőkepiacokra (ahogy azzal a 110 milliárd eurós, egy éve létrehozott hitelcsomag kapcsán kalkuláltak a nemzetközi szervezetek), ezért az IMF eleve nem utalhatna további hitelrészletet (a pótlólagos görög finanszírozási igényhez egy újabb hitelkeretet kellene nyitniuk a görögök számára). Amennyiben ebbe nem menne bele az IMF, akkor vagy az Európai Bizottságnak (lényegében az európai kormányoknak) kellene mélyebben a zsebébe nyúlni egy újabb hitelkeret formájában, vagy elkerülhetetlenül bekövetkezik a görög csőd.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!