Össze-vissza beszélnek az eurózóna vezetői

Továbbra sem lelkesedik Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank (ECB) elnöke azért, hogy a magánbefektetőket is bevonják a görög adósságválság kezelésébe - derül ki a Financial Times Deutschlandban ma megjelenő, pénteken készült interjúból. A magánbefektetők részéről a legjobb hozzájárulás világszerte a közvetlen külföldi befektetés, a privatizáció - válaszolt Trichet az erre vonatkozó kérdésre a Reuters szerint -, illetve az, hogy amint lehet, visszaálljon a spontán piaci finanszírozás.

Az ECB elnöke hangsúlyozta: ha egy ország fizetésképtelenné válik, akkor az eurózóna jegybankjának nem áll módjában elfogadni normális fedezetként a kötvényeit . Európa természetesen kezelni tudja a kérdést - jelentette ki Trichet a szuverén adósságválságról -, ez nem technika, hanem akarat és elszántság kérdése - írja a Napi.

De módjában áll

Némileg másképp fogalmazott a görög To Vimában tegnap megjelent interjújában Lorenzo Bini Smaghi, az ECB kormányzótanácsának tagja, ő megvalósíthatónak tartotta, hogy az európai stabilitási eszköz (EFSF) görög állampapírokat vásároljon fel a magánhitelezőktől a másodlagos piacon.

Mivel az eurózóna tagországainak hozzájárulásából felállított alap működési szabályzata ezt nem teszi lehetővé, hasznos lenne ennek megváltoztatása - tette hozzá.  Ez utat nyitna az előtt, hogy a magánbefektetők piaci áron értékesítsék görög kötvényeik egy részét az EFSF-nek. Az olasz bankár elismételte, hogy az ECB a magánszektor részvételét csak önkéntes alapon tudja elképzelni, és csak akkor, ha az együtt jár a görög kiigazítási program végrehajtásával.

A piaci bizalom helyreállítása érdekében Athénnak a következő két évben kell elvégeznie azt, amit az elmúlt tízben elmulasztott - hangsúlyozta az ECB tekintélyes vezetője. Pillanatnyilag csak az európai adófizetőktől remélhet segítséget az államadósság finanszírozásához, és csak akkor, ha az ötéves reformprogram első két évében minél messzebbre jut. Ehhez szükség lenne minden politikai erő támogatására, emellett Smaghi szorgalmazta azt is, hogy görög bankok keressenek szorosabb kapcsolatot külföldi pénzintézetekkel. "Nem javaslom, hogy az összes görög bankot vásárolják fel külföldiek, de ha meg tudnak nyerni partnernek ilyeneket, az segítené a növekedésüket" - fogalmazott az ECB döntéshozója.

Ki mennyit bukjon?

Hasonló szellemben nyilatkozott a Der Spiegelnek Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter. Mint mondta, úgy számolnak, hogy Athén 20 milliárd eurót faraghatna le összesen 340 milliárdos adóssághegyéből, ha visszavásárolná kötvényei egy részét. Berlin álláspontja szerint ehhez az EFSF adhatna hitelt Görögországnak, ebből piaci áron vennék meg a magánhitelezőknél lévő papírok egy részét.

A hét végén ismét megszólalt Georgiosz Papandreu görög miniszterelnök is, aki lényegében az uniót tette felelőssé az egész helyzetért, amikor nemes egyszerűséggel úgy fogalmazott: itt az ideje, hogy Európa felébredjen és döntő lépést tegyen az egész eurózónát fenyegető görög adósságválság megoldására. Az EU 27 tagországának állam- és kormányfői csütörtökön tartják rendkívüli csúcsértekezletüket, ezen várhatóan döntenek a Görögországnak nyújtandó második segélycsomagról, ezen belül arról, hogyan vonják be a válságkezelésbe a magánhitezőket.