Célegyenesben az amerikai adósságkompromisszum

Körvonalazódik az amerikai adósságkompromisszum, miután Barack Obama elnök nyilvánosan is rábólintott a demokrata és republikánus szenátorokból álló hat fős bizottság deficitcsökkentő elképzeléseire. Ennek lényege, hogy az USA adóssága egy évtized alatt 3 700 milliárd dollárral csökkenne, amiből 1 200 milliárdot új adóbevételekkel fedeznének.

Eddig az akasztotta a megegyezést, hogy a republikánusok – választóiknak tett ígéretüket tartva – nem akartak semmilyen adóemelésbe belemenni, miközben a demokraták a kiigazításban nem kis részben erre támaszkodtak volna. Most úgy fest, mindkét fél elmozdult korábbi álláspontjától, a demokraták a nagyobb kiadásvágásra, a republikánusok pedig az adóemelésbe egyezhetnek bele.

Más választásuk nem is nagyon van, mert az amerikai államkincstár augusztus elejéig képes finanszírozni a kiadásokat. Megállapodás hiányában augusztus 2-a után nem tudnának bizonyos szociális juttatásokat folyósítani, ami lényegében államcsődöt jelentene. Ez nyilvánvalóan igen súlyos károkat okozna nem csak az USA-nak, hanem a pénzpiacok megremegésén keresztül az egész világgazdaságnak.

Az elnök kedden azt kérte szenátusi demokrata többség vezetőjétől és a ház republikánus kisebbségének első emberétől, hogy már szerdán kezdjenek tárgyalásokat a kompromisszumos javaslat alapján.

A piacokra nyugtatólag hatott a megállapodás híre - a menedékdevizának számító svájci frank és arany gyengülni tudott a frissen felállított történelmi rekordok után. A tőzsdék is erősödtek világszerte. Ezzel együtt a megállapodás részletei még nem ismertek, ami kételyeket ébreszthet a befektetőkben, ráadásul egy ekkora csomag hiteles összeállítása óriási feladatnak tűnik.

Amerika egyébként is hadilábon áll a tízéves tervekkel. Az ezredforduló után, amikor Bill Clinton többletes költségvetést csinált, a politikai elit azt számolgatta, hogy a következő tíz évre vetítve milyen lehetőségek nyílnak meg a többletnek köszönhetően. (Bush elnök is erre a kivetítésre alapozta a felső középosztálynak adott adócsökkentését.) Az álmok azonban villámgyorsan szertefoszlottak, a gazdaság a vártnál rosszabbul teljesített és a kiadás is sokkal több lett, ezért a tízéves tervekből semmi nem lett.

Hogyan fogyhat el a pénz?

Az államkincstár nem hagyhatja figyelmen kívül a már vagy 100 éve létező amerikai adósságplafont. Ez határt szab a költekezésnek, de nem túl szigorút, mert bármikor lehet emelni egyet rajta. Ezzel az eszközzel számtalanszor élt már a politikai elit, mert a fegyelmezett gazdálkodásnál jóval egyszerűbb volt a pénznyomtatás és hitelfelvétel kominációjának a folytatása, ami soha nem látott eladósodásba űzte Amerikát.

A kiadások legközelebb most augusztusban ütköznének a plafonba, ezért annak a megemeléséről jó néhány hete vitáznak a politikusok. Eközben a világ egyik legnevesebb befektető guruja, Warren Buffett egy Obamával való találkozó után úgy nyilatkozott, hogy egy ilyen mesterséges adósságkorlátnak csak bomlasztó hatása van. Ennek az adósságkorlátnak semmi értelme, hiszen ha elérik, újra és újra megemelik, viszont a korlát folyamatos emelése rengeteg fontos időt vesz el a Kongresszustól - mondta Buffett. A korlátozás eltörlését korábban a Moody's is sürgette.