Csütörtökön dől el a világ sorsa

Csütörtökön ülnek össze az eurózóna vezetői: a cél, hogy megnyugtató megoldást találjanak a görög válságra, és gátat vessenek az adósságkrízis tovaterjedésének.

Magánbefektetők és a bankadó

Az egyik fő kérdés, hogy milyen és mekkora szerepet kapjanak a magánbefektetők a tervezett második, 115 milliárd eurós görög mentőcsomagban. A francia gazdasági miniszter egy szerda reggeli rádióinterjúban miközben arról beszélt, hogy "nagyon széles körű az egyetértés abban, hogy a görög adósságot fenntarthatóbbá" kell tenni, elismerte, hogy a magánbefektetők bevonása az adósság finanszírozásába továbbra is vita tárgyát képezi.

Éppen ezt, a magánbefektetők kihagyását tenné lehetővé az a terv, ami szerint Athén helyzetét egy alacsony kulcsú, 3 éven át fizetendő általános európai bankadóval könnyítenék meg. A bankok megsarcolásából évente 10 milliárd euró bevételt remélnek a konstrukció kiötlői, így 2014-ig összejönne az a 30 milliárd euró, amivel a magánhitelezők hozzájárulásaként a német kormány korábban számolt. Szóba került még, hogy a bankadó kivetésével egyidejűleg 3,5 százalékra mérsékelnék az első mentő csomag hitelkamatát - eredetileg 5,5 százalék volt a kamat, amit márciusban vittek le 4,5-re.

Ezzel a megoldással a 115 milliárd eurós, második mentőcsomag finanszírozásához úgy jutnának pénzhez a görögöket hitelezők, hogy nem kell csökkenteni az eddigi követelések értékét, tehát a piaci finanszírozókat nem érné veszteség, ezzel pedig technikai értelemben is elkerülhetővé válna a görög államcsőd.

Legyen inkább csőd?

A csődöt láthatóan el szeretné kerülni a legtöbb politikus: „főleg nem szeretnénk a görög adósság átstrukturálását", amely azt jelentené, hogy "a spekulánsoknak ezüst tálcán kínáljuk a győzelmet" – mondta a francia pénzügyminiszter ugyanabban a rádióinterjúban.

Azonban ha nem sikerül más megnyugtató megoldást találni, akár még erre is sor kerülhet miután Ewald Nowotny, az osztrák jegybank elnöke úgy nyilatkozott, hogy egy részleges és rövid ideig tartó görög államcsőd esetén folytathatnák az ország finanszírozását.

Jose Manuel Barroso, az Európai Bizottság elnöke szerint lényegében minden felmerült megoldást ötvözni kellene csütörtökön, tehát a döntésben benne kell legyenek a görög megszorító intézkedések, a magánbefektetők bevonása, az eurózóna mentőalapjának rugalmasabb használata, tehát a bankrendszert stabilizáló és a gazdaság növekedéséhez szükséges összes intézkedés.

Apokalipszis most

Az biztos, hogy a döntésben meghatározó szerepet kap a francia-német tengely, ami egyelőre megosztottnak tűnik: Angela Merkel német kancellár úgy vélte, mindenre kiterjedő, látványos megoldás nem várható az ülésen, de Görögország számára fontos döntések születhetnek. Nicolas Sarkozy francia köztársasági elnök értésre adta: azt szeretné, ha a megbeszélés nyomán "erős üzenetet" küldenének a piacoknak.

A két vezető szerda délután 5 órakor kezdett megbeszélést Berlinben, aminek az eredménye nagyban befolyásolhatja a csütörtöki csúcs kimenetelét. A válságcsúcs előtt Merkel és Barack Obama amerikai elnök is telefonbeszélgetést folytatott egymással. Francia források szerint a tárgyalásokhoz Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke is csatlakozott, ami egy esetleges kompromisszumos megállapodás létrejöttét valószínűsítheti.

Sarkozy és Merkel közös álláspontra jutott Görögország megmentésében a kiszivárogtatott infók szerint, de részleteket nem árultak el. Ezt a közös álláspontot még az éjszaka ismertetni fogják Herman van Rompuyjel, az Európai Tanács elnökével, és az az eurózóna vezetőinek csütörtöki brüsszeli csúcstalálkozójának alapjául szolgál majd

A tét pedig nagy: „Senkinek ne legyen illúziója: a helyzet nagyon súlyos. Válaszra van szükség, különben a negatív következményeket egész Európában és azon túl is érezni fogjuk” – mondta Jose Manuel Barroso szerdán a találkozóra utalva.