A pénzügyi válság kitörésekor nagy kritika érte a különböző pénzügyi cégeket, hogy felső vezetésük hatalmas mennyiségű pénzösszegeket vesz fel éves jutalomként, bonuszként. Ezeket a sérelmeket orvosolandó több európai, például az Európai Bizottság, és amerikai felügyeleti szerv, például az amerikai Értékpapír- és Tőzsdefelügyeleti Bizottság (SEC), szigorította a különleges jutalmazásokra és ösztönzőkre vonatkozó szabályokat és irányelveket.
Az új szabályok most már tiltják a nagy jutalmakat, de ezt megkerülendő az alapbérek emelésével kompenzálják a bankok alkalmazottaikat, és még inkább vezetőiket. A felsővezetők körében végbement 21 százalékos emelés 237 ezer fontra tornázta fel éves jövedelmüket, míg az átlag alkalmazottak fizetése „csak” 12 százalékkal emelkedtek, ami 83 ezer fontos éves jövedelmet garantált.
„Az emelések nagy része, ami kiadja ezt a magas átlagot a Cityben, még az év elején következett be, amikor még nagy volt az önbizalom a bankárok között” – mondta Mark Cameron az Astbury Marsden toborzócég főmunkatársa a Bloombergnek. „Az elmúlt hat hónapban sokkal kevesebb fizetésemelésre került sor, és a mostani európai válság kapcsán az alkalmazottak arra számítanak, hogy a jutalmak nagyon alacsonyak lesznek.”
„A vonatkozó szabályozási változások miatt a bankoknak most magasabb fix kiadásokkal kell számolniuk, éppen akkor mikor a bevételek újra csökkeni kezdenek. A viszonylagos kisebb mozgástér miatt (értsd: fizetést nehezebb csökkenti, mint jutalmazásokat) most agresszív elbocsátási programokat kezdenek megvalósítani” – tette hozzá Cameron arra utalva, hogy most százezer alkalmazott elbocsátását tervezik Nagy-Britanniában.
A fenti fejlemények alapján elég ironikus, hogy habár a jutalmazások szigorítása bekövetkezett és összhangban áll a bankárok ellen tüntetők elvárásaival, éppen olyan végeredményhez vezetett – elbocsátások, illetve a jövedelemkülönbségek emelkedése – amik ellen a Wall Street-ellenes mozgalom eredetileg csatasorba állt.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
