A jövő héten menthetik meg az eurózónát

Az Európai Központi Bank akár egy billió eurós összeggel sietne az európai kötvénypiacok segítségére, ha az uniós vezetők meg tudnának állapodni egy szigorúbb, a gazdasági és politikai integrációt szorosabbra vonó tervben, írta a Sunday Times. A lap megjegyzi, az uniós vezetők 19 hónapja képtelenek megállapodni a kérdésben, a részvénypiacok ugyanakkor pozitívan reagáltak arra, hogy Merkel a múlt héten az integráció mellett érvelt.

Angela Merkel múlt héten azt hangoztatta, hogy a fiskális unió megteremtése elkerülhetetlen, ez pedig elképzelhetetlen az alapszerződések módosítása nélkül. Az uniós országok vezetői pénteken találkoztak egymással. A német kancellár szerint addig nincs értelme újabb pénzügyi segítséget nyújtani az eurózónának, amíg a nemzetállamok nem adják fel teljes gazdaságpolitikai szuverenitásukat és nem fogadnak el egy központi felügyeletet.

Óvatosabban fogalmazott Sarkozy francia elnök, mivel a francia közvélemény nem támogatja az adópolitika, és a francia állam költéseinek uniós felügyelet alá vonását, ugyanakkor kijelentette "igazi gazdasági kormányzásra" van szükség az eurózónában.

Az uniós országok vezetői a jövő hét második felében találkoznak, hogy dűlőre vigyék a kérdést. Nem lesz könnyű, hiszen a német álláspont sem egységes a válságkezelést illetően, és a német-francia tárgyalásokat sem nézi mindenki jó szemmel.

Megkerülhetetlen a német-francia vezető szerep a válság megoldásában, de a két vezető hatalomnak jobban be kellene vonnia a többi uniós országot a gyógymód kidolgozásába, vélekedtek szakértők a hét végén az ausztriai Lechben az alpesi országban dolgozó külföldi újságírók Médiacsúcsán.

Nagy a várakozás Németországgal és kancellárjával szemben, még az Európai Bizottság részéről is. "Mindenki Merkelben bízik" - mondta Franz Fischler, az Európai Bizottság volt osztrák tagja. Ennek ellenére így vélekedett: "a kezdeményezés másfajta formáiról is el kellene gondolkozni", vagyis az Európai Bizottságnak nagyobb kezdeményező szerepet kellene vállalnia. Fischler szerint Franciaországban már jelenleg is növekszik a németellenes hangulat.

Werner Weidenfeld neves német politológus, politikai tanácsadó sorsdöntőnek nevezte Angela Merkel és Nicolas Sarkozy hétfőre ígért bejelentését. Weidenfeld szerint ez várhatóan az európai intézmények témakörét is érinteni fogja. A két politikus "most pótolja majd, amit a Maastrichti Szerződés elmulasztott" - mondta. Weidenfeld várakozása szerint Merkel és Sarkozy bejelentése "az egész európai hatalmi mozaikot átrendezi majd".

Stephan Schulmeister osztrák közgazdász, a WIFO kutatóintézet munkatársaszerint tévesen közelítik meg a válságot az európai vezetők, amikor az "adósságfékre" összpontosítanak. Ehelyett egyfajta Európai Valutaalapot kellene létrehozni, ami az amerikai jegybankhoz hasonlóan kettős védőhálót nyújt és hosszú távon szabályozza az állampapírok kamatait. "Vagy megszerzi az ellenőrzést a politika az állampapír-kamatok felett, vagy felrobban a valutaunió" - vélekedett Schulmeister.

Philipp Rösler német gazdasági miniszter a Frankfurter Allgemeine Zeitung vasárnapi számában megjelent interjúban ismét megerősítette, hogy a jelenlegi német kormány nem fogadja el a közös eurókötvények kibocsátását az euróövezetben a pénzügyi kockázatok kiegyenlítésére. "Ez ellentmondana a stabilitási unió elvének, mivel felszámolná a reformkényszert."

A német gazdasági miniszter szavai megerősítették Németország merev szembenállását az euróövezeti banki és adósságszolgálati válság megoldására javasolt közös euróövezeti kötvény kibocsátásával.

Egy szombati interjúban ugyanakor Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter arra a kérdésre, hogy az euróövezeti költségvetési szabályok szigorítása esetén lehetséges lenne-e ilyen kötvények bevezetése, ezt válaszolta: "Egy valóban stabil európai pénzügyi unió létrehozása persze teljesen új helyzetet teremtene."