Ma estig ismét a görög államcsőd a tét

A görög kormány azt várja ma estig, hogy a magánhitelezői – főként nagy bankok és befektetési alapok – önként mondjanak le a hiteleik meghatározó részéről. Az önkéntességek azért kell ilyen sűrűn ismételni, mert ha túl sok olyan hitelező lesz, aki nem mond le az őt megillető pénről, az egyet jelentene a csőddel.

A szabályok egyértelműek: ha csütörtök este kilencig a magánhitelezők legalább kétharmada nem csatlakozik a görögmentéshez – vagyis nem mond le önként a görög állammal szembeni követelései nagyjából ötven százalékáról –, akkor az lényegében a görögmentés teljes kudarcát, és egy úgynevezett rendezetlen görög államcsőd bekövetkeztét eredményezi. Athénnak 206 milliárd eurónyi magánhitelkövetelést kellene kifizetnie, amire képtelen lenne.

Ha a kétharmados arány összejön, akkor a görög kormánynak lehetősége van arra, hogy az önként nem csatlakozókat kvázi rákényszerítse a követelések részbeni elengedésére, ez az együttcselekvési klauzula. Ez azonban formálisan szintén államcsődnek minősülne – hiszen Görögország nem annyit fizetne ki, amennyi a magánhitelezők által nyilvántartott adóssága –, bár mindenképpen egy kedvezőbb forgatókönyvnek számítana ez az úgynevezett rendezett csőd. Igaz, ebben az esetben is életbe lépne az összes államcsőd esetére beépített biztosíték. Ettől pedig az összes szereplő retteg, ezt csak a kevesbé érintettek tekintik létező opciónak.

A görögök ezért abban bíznak, hogy a magánhitelezőknek ideális esetbena  90-95 százaléka csatlakozik majd a programhoz, de legalább 75 százalékos csatlakozást várnak. A görög kormány a verbális nyomásgyakorlást már megkezdte, egy szerdai közleményben úgy fogalmaztak, hogy ha a magánhitelezők nem csatlakoznak a paktumhoz, akkor fennáll a nem fizetés esélye. Ha viszont a 75 százalékos arány összejön, az a görög remények szerint elégséges lesz ahhoz, hogy ne kelljen életbe léptetni az együttcselekvési klauzulát, így az adósságcsere önkéntes részvételen alapulna.

Az esetleg államcsőd – akár rendezett, akár rendezetlen – következményeit nehéz feltérképezni, de erősen valószínűsíthető, hogy az ország elhagyná az eurózónát, esetleg még magát az uniót is. A hitelezők és egyéb érintettek pedig előre nehezen felmérhető, de súlyos károkat szenvednének el. A Nemzetközi Pénzügyi Intézet (IIF) korábban 1000 milliárd eurós következményekkel riogatott a görög csőd esetére.

A görög államadósság 2010-ben 330 milliárd euróra rúgott, mintegy 30 milliárd euróval nőtt egyetlen év alatt. Összehasonlításképpen a magyar adósság 78 milliárd euró körül van. A görög probléma veleje azonban, hogy az államadósság a szintén elképesztően magas költségvetési hiány miatt évente óriási léptékben nő: a GDP tíz százalék körüli-feletti költségvetési hiány évente több tízmilliárd euróval növeli az adósságot. A görög költségvetés hiánya 2009-ben 15, tavalyelőtt 10 százalék fölött volt, és a megszorító csomagokkal sem sikerült érdemben lejjebb szorítani 2011-ben sem.

Az EU statisztikai hivatalának utolsó adata szerint Görögország kormányzati adóssága 347,2 milliárd euró volt tavaly a harmadik negyedév végén, ez a GDP 159,1 százalékának felelt meg. Az adósságból 206 milliárddal magánhitelezőknek tartozik az ország.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!