Ahol teljesen megszűnhet a készpénz

Svédország annak idején az első európai országként vezette a bankjegyeket 1661-ben, most pedig affelé tartanak, hogy teljesen kivezessék őket, írja az AP.

A kezdeményezés egyik fő pártolója, az ABBA-ból ismert Bjoern Ulvaeus szerint nincs különösebb akadálya a készpénz kivezetésének. Ő egyébként azután kezdett kampányolni a teljesen digitális gazdaságra való átállásért, miután harmadszorra rabolták ki a fiát. „Ha nem lett volna készpénz, mit csináltak volna a rablók?" – hangoztatja azóta az egyik fő érvet a 66 éves volt popsztár.

Svédország már jelenleg is közel áll a készpénzmentes gazdasághoz. A legtöbb svéd városban a buszjegyet sem lehet már készpénzzel venni, temploni adományokhoz szerelnek fel kártyaleolvasókat, és egyre több üzlet is kizárólag kártyát fogad el. Vannak olyan városok, ahol nincs már olyan bankfiók ami elfogadna készpénzt.

A svéd gazdaság 3 százalékában van jelen a készpénzforgalom, ami az eurózóna 9 százalékához és az USA 7 százalékához képest is jóval fejlettebb digitális kultúrát jelent. Svédország a legfejlettebb információtechnológiájú ország a Világgazdasági Fórum jelentései alapján, és az Economist is az első helyre tette a digitális gazdaságok rangsorában.

Kevesebb bankrablás és korrupció

Megalapozottnak tűnik a bűnözést visszafogó érv is, hiszen amíg az országban 2008-ban 110 bankrablás történt, addig 2011-ben már csak 16, és a pénzszállító autók elleni támadások is csökkentek.Az AP által megkérdezett Par Karlsson banki biztonsági szakértő is megerősítette ezt, szerinte a kisebb készpénzforgalom lakosságnak és bankoknak egyaránt nagyobb biztonságot jelent.

Ugyanígy jó érv a készpénz teljes kivonására, hogy tranzakciók követhetősége miatt a korrupció is jelentősen visszeshet. Legalábbis Friedrich Schneider, az osztrák Kepler egyetem közgazdásza szerint ez is magyarázza azt, hogy miért alacsonyabb a korrupció Svédországban, mint az olyan erős készpénzkultúrájú helyeken, mint Olaszország vagy Görögország. Ugyanakkor kell maradnia valamiféle anonim módnak is a fizetésekre, például az olyan adományokhoz, amikor az adakozó nem kívánja felfedni a kilétét.

A készpénz kivonása komoly csapás lenne a fekete- és szürkegazdaságnak is, mivel nagyon megnehezítené az adócsalásokat , különösen az áfacsalásokat és a nyereség eltitkolását. Ez Magyarországon is égető probléma, csak az utolsó negyedévben 20 milliárd forint adóhiányt állapított meg a NAV a legnagyobb adósoknál. Marco Monti olasz miniszterelnök épp ilyen okokért vitette le decemberben a készpénzes fizetések felső határát a korábbi 2500 euróról 1000 euróra. Magyarországon 2009 elején törölték el a készpénzfizetés 250 ezer forintos felső határát.

A svéf iZettel már ki is fejlesztett egy olyan iPhone-hoz csatlakoztatható eszközt, ami kártyaleolvasóként funkcionál az amerikai Squer-hez hasonlóan. Emellett minden svéd bank gőzerővel dolgozik azon, hogy a mobilbankolást jóval egyszerűbbé tegye az ügyfeleknek.

Mi szól mégis ellene?

Az ellenérvek közül talán legerősebb az, hogy ezzel csak átadnánk a terepet a kiberbűnözőknek, Svédországban például a bankkártyacsalások száma a 2000-es 3304-ről 2011-ben 20 ezer esetre nőtt. A másik érv pedig a közeljövőbeli átállás ellen, hogy nehéz helyzetbe kerülnének azok a jellemzően vidéken élő idősebb emnerek, akik egyáltalán nem használnak bankkártyát és várhatóan már nem is fogják megtanulni.

A harmadik népszerű ellenérvet egy stockholmi újságárus fogalmazta meg az AP-nak. Hanna Celiknek minden kártyás tranzakcióért 5  koronát (kb. 166 forintot) von le a bankja, és Svédországban be van tiltva, hogy ezt továbbterhelje a vásárlókra. "Nekem ez bűzlik"- mondja. "Ez nagyon jó módja annak, hogy a bankok pénzt zsebeljenek be, erre megy ki az egész."

A svéd jegybank korábbi elnöke szerint azonban még távoli a teljes átállás. Lars Nyberg szerint " a készpénz sokáig túlél még, mint a krokodil - akkor is, ha a természetes előfordulási helyei fokozatosan szűkülnek".

Magyarországon a háztartások 85 százaléka rendelkezik bankkártyával, a használat gyorsabb terjedése útjában álló legnagyobb akadály, hogy a kereskedők alig 25 százaléka fogad el kártyát, szemben a Nyugat-Európára jellemző 60-70 százalékos, vagy afölötti arányokkal.