Közel ötszázalékos árfolyam-emelkedéssel díjazták a befektetők Nagy-Britannia legnagyobb biztosítójának, az Aviva vezérigazgatójának lemondását. Andrew Moss azt követően köszönt le, hogy a részvényesek többsége a múlt héten tartott közgyűlésen nem szavazta meg a társaság vezetőinek díjazására és premizálására vonatkozó beszámolót.
A vállalatcsoport nem ismertette a vezérigazgató távozásának okát, csupán annyit közöltek, hogy átmenetileg a kijelölt elnök fogja ellátni a vezérigazgatói feladatokat. A részvényesek megelégelték, hogy tavaly mintegy 30 százalékkal csökkent az Aviva részvényeinek árfolyama, és ezért a többség – mintegy 54 százalék – a vezérigazgató 2,69 millió fontot kitevő javadalmazása ellen szavazott.
Az Aviva nem az első brit vállalat, amelynek részvényesei felemelték a szavukat a magas vezetői fizetések ellen, és egyre hangosabban követelik, hogy vezetői díjazás legyen összhangban a vállalat teljesítményével, az árfolyam alakulásával. Nemrégiben a Royal Bank of Scotland vezérigazgatója nyilatkozta, hogy még a szülei szerint is túl sokat keres, mitán tavalyi munkáját 341 millió forintnyi prémiummal jutalmazta a bank. De a helyzete nem egyedi: hiába tart még a válság, tavaly Londonban 21 százalékkal nőtt a bankvezérek fizetése.
Elemzői vélemények szerint egyre gyakoribb lesz, hogy a tulajdonosok nem bólintanak rá automatikusan a díjazási rendszerre, de egyre aktívabbak a vállalat működését illető más területeken is. A PIRC tanácsadó cég adatai szerint tavaly a részvényesi közgyűlések közel 6 százaléka utasította el a díjazási beszámolót, ez az arány 2006-ban 3,3 százalék volt.
Bár a fizetésekkel kapcsolatos közgyűlési állásfoglalások nem kötelezik semmire a vállalatvezetőket, de egyre nagyobb a nyomás, hogy a részvényesek ezirányú véleményét kötelező legyen figyelembe venni. Az Avivának 43 millió ügyfele van Nagy-Britanniában, tavaly a működési eredmény 2,5 milliárd fontot, az adózott eredmény 60 millió fontot tett ki.