Nem bíznak a görögökben

Az Ifop közvélemény-kutató intézet által egy-egy német, francia, olasz és spanyol vasárnapi lap megbízásából végzett felmérése szerint a 254 milliós euróövezet lakosságának összesen 76 százalékát kitevő Németországban, Franciaországban, Spanyolországban és Olaszországban rendre túlnyomó többségben vannak azok, akik szerint Görögország soha nem fizeti vissza a kölcsönöket.

Legkevésbé a franciák hiszenek nekik

Athén számára eddig két csomagban összesen 240 milliárd euró hitelt ítélt meg az Európai Unió (EU), az Európai Központi Bank (EKB) és a Nemzetközi Valutaalap (IMF). A törlesztésben leginkább a franciák kételkednek; 85 százalékuk úgy vélekedik, hogy a hitelezők nem látják viszont a pénzüket. Németországban 84, Spanyolországban 72, Olaszországban 65 százaléknyian számítanak erre.

Ki kell őket zárni

Többségi vélemény az is, hogy a hiteltörlesztés elmaradása esetén Görögországot ki kell zárni az euróövezetből. A német Bild am Sonntag, a francia Le Journal du Dimanche, a spanyol ABC és az olasz Corriere Della Sera számára végzett felmérés szerint a németek és a franciák nagy többsége - 78, illetve 65 százaléka - véli úgy, hogy nincs hely Görögország számára az övezetben, ha nem fizet, Spanyolországban és Olaszországban pedig szinte minden második ember - a lakosság 51, illetve 49 százaléka - osztja ezt az álláspontot.

Ugyanakkor a válság ellenére egyik országban sem hajlik a lakosság többsége arra, hogy térjenek vissza a korábbi nemzeti fizetőeszközhöz. A legnagyobb arányban a németek szakítanának az euróval, de náluk is csupán 39 százalék üdvözölné, ha euró helyett ismét márkával lehetne fizetni. A négy vizsgált ország közül Spanyolországban a legalacsonyabb, 25 százalékos a nemzeti fizetőeszköz visszaállítását szorgalmazók aránya.

Lépjenek a tettek mezejére

Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter szerint a felmérés azt mutatja, hogy "az euróövezeti polgárok túlnyomó többsége egyértelműen kiáll az euró mellett", Görögország viszont "jórészt eljátszotta" a társállamokban lakók bizalmát. Az új athéni kormánynak ezért "gyorsan, az intézkedések elnyújtása nélkül végre kellene hajtania" azt a programot, amelyről Görögország megállapodott a hitelezőkkel, és "nem azt kellene megint kérdezni, hogy mit tehetnének mások értük" - mondta Schäuble a Bild am Sonntagnak.

Hozzátette: a görögökön múlik, hogy visszaszerzik-e "az európai polgárok bizalmát", ez azonban csak akkor sikerülhet, ha Athén "a tettek mezejére lép".

Nem adnának haladékot

Az új görög kormány szombaton közzétett programja szerint legalább két évvel el kell nyújtani a takarékossági program végrehajtását. A felvetést nem csak a német pénzügyminiszter fogadta elutasítóan. Herman Van Rompuy, az uniós állam- és kormányfők döntéshozó testülete, az Európai Tanács elnöke sem ért egyet a kezdeményezéssel a Welt am Sonntag című német lap vasárnapi beszámolója szerint.

Van Rompuy a lapnak kifejtette: figyelembe kell venni, hogy a program végrehajtásának átfutását tekintve a nagyobb rugalmasság egyben nagyobb pénzügyi megterhelés is Görögország partnereinek. "Az a probléma, hogy ha Görögország vagy a válságkezelő rendszer által támogatott más országok elnyújtják a programok végrehajtását, akkor több hitelre lesz szükségük, ez pedig egyes tagállamok számára gondot jelent" - mondta Van Rompuy.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!