Közeleg az európai IMF
Gyorsabban kell cselekedniük az európai döntéshozóknak, ha meg akarják állítani a spanyol kötvények hozamának további emelkedését − egyelőre ezt a következtetést vonták le elemzők abból, hogy már a befektetők megnyugtatására szánt nyilatkozatok is ellentétest hatást váltanak ki, írja a Napi Gazdaság.
A kétéves spanyol papírok hozama hét százalék fölé kúszott kedd este azt követően, hogy Wolfgang Schäuble német pénzügyminiszter kijelentette: a piacok a gazdaság teljesítményéhez képest indokolatlanul drágán hiteleznek Spanyolországnak. Az ideges hangulatban ezt sokan úgy értelmezték, hogy Berlin szerint uniós segélycsomagot kell kapnia a spanyoloknak, majd a kormány tegnap kénytelen volt tagadni az El Economista című lap hírét, miszerint Berlin 300 milliárd eurós pakk elfogadására akarná rávenni Madridot.
Luc Frieden luxemburgi pénzügyminiszter megerősítette a cáfolatot, de hangsúlyozta, hogy a jelenlegi helyzetben az eurózóna tagországainak gyorsan meg kell hozniuk döntéseiket Spanyolországgal és Görögországgal kapcsolatban is. Konkrétabban fogalmazott Angel Gurria, az OECD vezetője, aki a Bloombergnek nyilatkozva megjegyezte: el lehetne kerülni a spanyol segélycsomagot, ha az Európai Központi Bank (ECB) elkezdené vásárolni az ország állampapírjait. Ewald Nowotny, az ECB kormányzótanácsának tagja viszont arról beszélt, hogy nyomós érvek szólnak az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) bankká tétele mellett, amivel újranyitotta a vitát arról, hogy az alap egyfajta európai IMF-fé válhatna.
Görögország szenved
A Katimerini görög lap eközben egy régi, de egyáltalán nem bevált módszer újraélesztésének lehetőségéről cikkezett. Eszerint az új athéni kormány adóamnesztiával kívánna jelentős összegű külföldre menekített tőkét hazacsábítani. Az ötlettel már a Papandreu-kormány is kísérletezett két évvel ezelőtt, ám nem sok sikerrel, mivel csak akkor működhetne, ha vele párhuzamosan a további adóelkerülést megelőző, szigorú ellenőrzést vezetnének be. (Csak ebben az esetben nem sugallná ugyanis azt, hogy aki elég sokáig rejtegeti eltitkolt adóeuróit, az számíthat rá, hogy előbb-utóbb legalizálhatja így szerzett jövedelmét.) A sikeres behajtást lehetetlenné teszi az adóhivatal gyenge jövedelem-nyilvántartása − a bankok adatai alapján ugyan ki lehetne szűrni az adócsalókat, ám ehhez nem férnek hozzá a hatóságok.
Némi megnyugvást hozott ugyanakkor az Európai Bizottság szóvivőjének bejelentése, amely szerint az EU−ECB−IMF trojka a mostani után szeptemberben újabb látogatást tesz Athénban, csak ezt követően készíti el helyzetjelentését. Ez arra utal, hogy az augusztus 20-án lejáró 3,2 milliárd eurónyi államkötvény újrafinanszírozását valamilyen átmeneti megoldással − például áthidaló hitellel − oldják meg.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
