A vezető liberális napilap szerint némely területen szinte "kiárusítás" folyik, méghozzá nagy árengedményekkel. Az amerikai kormány és a gazdaság vezetői szorult helyzetben vannak: a recesszió előjelei miatt, a válság elkerülésére a külföldi tőkétől várják a gazdasági növekedés fenntartását.
A kényszerhelyzet következtében a külföldi beruházók jutányos áron vethetik meg lábukat és erősíthetik meg pozíciójukat a világ legnagyobb piacán. Tavaly rekord nagyságú összeg, 414 milliárd dollár ömlött be az amerikai gazdaságba idegen országokból. Gyárak, üzemek részvénycsomagjai és értékes ingatlanok találtak külföldi gazdára. Az összes üzletkötés egynegyedét fedi ez az összeg, amely több mint kétszerese az utóbbi évtizedben mért évi átlagos külföldi beruházási adatnak - írta a Thomson Financial elemző cég.
Egy szaúdi konglomerátum májusban egy massachusettsi műanyaggyárat vásárolt fel. Egy francia vállalat novemberben új autóipari üzemet létesített Michiganben, decemberben egy brit cég vett meg köhögés elleni szirupot gyártó New Jersey-i vállalatot. A példákat hosszan lehetne sorolni. Január első két hetében újabb 22,6 milliárd dollárnyi külső beruházásról kötöttek megállapodást. Közgazdászok szerint ha a recesszió kibontakozik és a dollár esése nem áll meg, a folyamat felgyorsul.
Miközben több szövetségi állam kormányzója külföldi tőkeinjekcióra alapozva fejleszt, újra hallani olyan patrióta hangokat, hogy a külföld túl nagy befolyást szerez Amerika gazdaságában. Egyes törvényhozók és elemzők figyelmeztetnek: nem szabad engedni, hogy a külföldi befektetők - különösen a kormányok által ellenőrzött úgynevezett szuverén vagyonalapok - irányító pozíciókba jussanak a pénzügyi vagy hadiipari ágazatban.
A leglátványosabb, vezető hírek közé kerülő tőkeinjekciók a Wall Street bankjain segítettek: a Merrill Lynch, a Citigroup és a Morgan Stanley jelentős részvénycsomagot adott el ázsiai és közel-keleti szuverén vagyonalapoknak, hogy kikecmeregjenek a jelzálogpiaci válság miatti szorult helyzetükből. A szalagcímek mögött azonban egy sokkal mélyrehatóbb átalakulás is zajlik: a külföldi tőke az amerikai ipar legkülönbözőbb szektoraiba, az ingatlanpiacba, az acél- és energiaiparba, sőt a bébiételgyártásba is "beletenyerelt".
A másodlagos jelzáloghitelekkel megégett bankok romló hitelfeltételei miatt az amerikai vállalatok különösen pénzéhessé váltak, s ez sok nyerészkedő beruházót is vonz Amerikába. Nem mindenki lát azonban veszélyt a külföldi befektetések növekedésében. Robert M. Kimmitt pénzügyminiszter-helyettes szerint a beáramló tőke bizalmi voksolásként is felfogható: a külföld bízik az amerikai gazdaságban, piacban és munkaerőben.