A nyersanyag- és élelmiszerárak emelkedésének hatásait elemző anyag összességében kevés esélyt ad a hetvenes évek olajárrobbanása nyomán látott ár-bér spirál világméretű megismétlődésének, mivel az utóbbi években az egységnyi munkaerőköltség emelkedése lépést tartott az inflációval. Az egyes országok helyzete között persze nagy különbségek vannak. A kelet-közép-európai térségben például Románia és Ukrajna kockázatosnak számít, Bulgáriában és Lengyelországban csekély, de növekvő az ár-bér spirál rizikója, míg Magyarországban fokozatosan csökken a veszély - írja az UNCTAD.
Miközben a világ országai az idén már GDP-jük három-négyszer nagyobb hányadát kénytelenek üzemanyagimportra költeni, 2007 tavasza óta az élelmiszerárak is drámaian felszöktek. Utóbbit az UNCTAD szakértői szerint nem lehet kizárólag a fogyasztási és termelési folyamatokkal megmagyarázni: a spekuláció is fokozta a globális élelmiszer-gazdaság tartós átrendeződését jelző árrobbanást.
Szupacsaj Panicspakdi, a szervezet főtitkára éppen ezért azt szorgalmazza, hogy a világ országai alakítsák ki a piaci folyamatokba való összehangolt beavatkozás eszközeit. Ezeket az eszközöket akkor kell alkalmazni, ha egyértelmű jelek utalnak arra, hogy spekulánsok irányítják a nyersanyagárak alakulását - mondja a thaiföldi származású gazdasági szakember. Az országspecifikus importkorlátozásoktól, kétoldalú élelmiszer-szállítási megállapodásoktól és hasonló „partizánakcióktól" ezzel szemben tartózkodni kell, mivel ezek növelik a globális élelmiszerpiacok instabilitását. A rászoruló lakossági csoportok rövid távú állami segélyezését a piaci mechanizmusokkal összeegyeztethető módon kell megoldani - hangoztatja az UNCTAD.