Harmincegy évre a nyugati bérszinttől

Nagyon lassan zárkózik fel a bérszínvonal a nyugat-európai szinthez még a legfejlettebb kelet- és közép-európai tagállamokban is - állapítja meg az Európai Bizottság elemzése. E szerint még évtizedekig eltart, amíg a térségbeli jövedelmi viszonyok hasonlóak lesznek a némethez vagy az osztrákhoz.

Az elmúlt két évben a magyar átlagjövedelmek (vásárlóerő-paritáson számolva, a béreket és egyéb jövedelmi forrásokat, például az államtól származó különböző szociális juttatásokat is beszámítva) alig 1,3 százalékponttal kerültek közelebb az uniós átlaghoz. Ha ez a felzárkózási tempó fennmarad, a magyarországi bérszínvonal csak 31 év múlva éri utol az EU-átlagot.

Hasonlóan lassúnak tűnik a cseh bérek felzárkózási üteme is, ott 32 évre van szükség változatlan tempót feltételezve - érdekes, hogy a cseh átlagbér továbbra is alacsonyabb a magyarnál, noha az egy főre jutó GDP Csehországban magasabb, mint hazánkban -, a lengyel átlagbér pedig az elmúlt két évben egyáltalán nem közeledett az EU-átlaghoz.

A legmagasabb átlagjövedelemnek Szlovéniában örvendhetnek a munkavállalók. Szakértők szerint azonban ott is inkább 1-1,5 százalékpontos felzárkózási tempó várható rövid és középtávon. Ennél gyorsabb volt az elmúlt két évben a szlovák bérek közeledése a nyugati szinthez, de ott is lassulás várható. A felzárkózás üteme hosszabb távon aligha szakadhat el lényegesen a GDP-felzárkózás tempójától.

A jelentést ismertető CTK hírügynökség olyan szakértőket idéz, akik szerint a felzárkózás lassúságát többek között az is okozza, hogy a nyugat-európai gazdaságokban egyre inkább teret nyernek a béren felüli juttatások, teljesítményhez kötött ösztönzők. Emiatt a tényleges jövedelememelkedés ott gyorsabb lesz, és tovább tart a keletiek felzárkózása.