További Világ cikkek
Noha fokozatosan javul a magyarok saját országukról szóló helyzetértékelése, a tízes skálán még mindig csak 3,9 pontnál jár. Ennél csak a portugálok mutatója volt rosszabb (3,5 pont), a 13 ország átlaga 5,1 pont, az első helyezett Belgiumé 6,4 pont. A kelet- és közép-európai térség országai közül a lengyelek és a felmérésben először részt vevő szerbek 4,4-et, a csehek 5,1-et, a szlovákok 5,5-öt, míg az oroszok 5,6-ot adtak maguknak, utóbbi érték a harmadik helyre volt jó (a második az 5,8 pontos Franciaország lett).
Költekezünk, pedig nem akarunk
A magyarok rosszkedvének okairól jól árulkodnak a részletes adatok. Arra a kérdésre, hogy a következő 12 hónapban növelni tudja-e a megtakarítását, a magyar válaszadóknak csak 10 százaléka mondta, hogy valószínű, és mindössze 2 százaléka, hogy biztos. Ezzel az utolsók lettünk (a lengyelek 12/1-es, a portugálok 13/1-es mutatóval vannak előttünk), a legoptimistábbak 46/22-vel a britek.
A felmérés módszertana
A Cetelem a BIPE tanácsadó és közvéleménykutatóval, valamint a GfK-val együttműködve készítette a felmérést. Tizenhárom európai ország országonként legalább 500, összesen tízezer 18 évesnél idősebb lakosát kérdezték meg tavaly szeptemberben telefonon. A felmérésben szereplő országok: Belgium, Csehország, Franciaország, Lengyelország, Magyarország, Nagy-Britannia, Németország, Olaszország, Portugália, Olaszország, Spanyolország, Szlovákia, és idén először Szerbia.
A magyarok 59 százaléka mondta azt,hogy a következő egy évben biztosan többet fog költeni, ez a legmagasabb érték; a csehek 54, a németek 50 százalékon vannak mögöttünk, a tizenhárom ország átlaga 35 százalék. Így a biztos fogyasztás és a biztos megtakarítás különbség 57 százalékpont, ami szintén a legmagasabb érték. Európában összességében is megfigyelhető, hogy nőtt a vásárlási és stagnál a megtakarítási szándék, ugyanakkor a felmérés készítői felhívták a figyelmet arra, hogy főként az optimistább országokban a megtakarítási szándék is emelkedik.
Ez elsősorban az alacsony megtakarítási hajlandósággal magyarázható, a felmérésből ugyanis kiderül, hogy a vásárlási hajlandóságunk jócskán elmarad az átlagtól. A bútor-, háztartásigép-, szórakoztatóelektronika-, informatika-, sportáru-, barkácsáru-, autó- és motorvásárlási szándékaink 2 és 16 százalék között váltakoznak – legmagasabb a háztartási gépé, legalacsonyabb a motoré –, míg a 13 ország átlagai 3 és 29 százalék között. Csak a motorpiacon nincs jelentős különbség – az átlag ott 3 százalékos –, a többi alpiacon kétszer, háromszor magasabb az átlag (az autóknál például 11 a mi 4-ünkkel szemben, szórakoztató elektronikában 19, míg nálunk 7).
A visszafogottabb vásárlási hajlandóság mögött állhat az elmúlt évek nagybevásárlása, és az amiatt ugrásszerűen megnőtt fogyasztásihitel-állomány. A 2004-2007-es időszakban 37,6 százalékkal nőtt a magyarországi fogyasztási hitelek állománya, ennél csak az orosz, a szerb és a lengyel mutatók magasabbak (az oroszoké kiugró, 81 százalékos növekedésről árulkodik). A háztartásonkénti átlagos hitelállomány így a közép- és kelet-európai térség országai közül nálunk a legmagasabb a háztartásonként 2498 eurós értékkel (a többi térségbeli országban 368 és 1984 euró között váltakozik az átlag). Igaz, ezzel még messze elmaradunk a nyugat-európaiaktól, ahol 3942 (belga) és 12 857 (brit) euró között van az átlag.
Fejenként 215 ezer forint hitel
A múlt év végére 2147,4 milliárd forintra nőtt a fogyasztási hitelek állománya – egy évvel korábban még csak 1521,2 milliárd, 2005-ben 1061,4 milliárd, míg 2004-ben 762,2 milliárd volt a kinn lévő hitelmennyiség –, aminek a legnagyobb részét, csaknem 60 százalékát a jelzálog alapú személyi kölcsön tette ki. Hasonló tartalmú és majdnem hasonló intenzitású növekedést vár a Cetelem 2008-ra is: a bank számításai szerint a hitelállomány idén eléri a 2605 milliárd forintot, ebből 1550 milliád lesz jelzálogos személyi kölcsön, 600 milliárd a fedezet nélküli személyi kölcsön, 380 milliárd a folyószámlahitel és 75 milliárd az áruhitel. Csak ez utóbbi mutat csökkenést 2007-hez képest, de ez nem meglepő, már a tavalyi 80 milliárd is visszaesést jelentett a 2006-os 106,2 milliárd után.
A felmérés kiemelten foglalkozott az európai e-kereskedelem helyzetével is. Ebben már nem olyan lesújtó a magyarországi kép: az e-vásárlók 12 százalékos arányával megelőzzük a portugálokat, szerbeket és oroszokat, igaz, a szerbeknél és az oroszoknál jóval alacsonyabb az internetet használók aránya is (ugyanakkor a magyarországihoz hasonló internetes lefedettségű cseheknél a hazai kétszerese a neten legalább egyszer vásárlók aránya). Az európai vásárlók 46 százaléka bankkártyával fizet a netes vásárlásért, nálunk ez az arány csak 24 százalék, ennél csak az oroszok, szlovákok és csehek féltik jobban bankkártya-adataikat.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
