Armando Peruga, a Pan American Health Organization egyik vezetője szerint a cégek az Egyesült Államokban már nem mernek az utcára küldeni cigarettát osztogató reklámembereket, de a fejlődő világban ez még elterjedt gyakorlat, annak ellenére, hogy a törvények általában ott is védik a fiatalokat. Vera da Costa e Silva, a WHO dohányprogramjának igazgatója szerint a dohánygyárak szándékosan fordultak a fejlődő országok gyerekei felé, miután az amerikai piac vészesen beszűkült.
Egyes szakértők szerint a British American Tobacco cukorral és mézzel próbálta egyes cigarettái ízét javítani, hogy azt a fiatalok könnyebben megkedveljék. A cég ezt cáfolta, bár egy, még a hetvenes években készült dokumentum szerint a gyártó egyik leányvállalata, a Brown & Williamson foglalkozott a mézes cigaretta ötletével.
A Philip Morrist is azzal vádolják, hogy külföldön nem érvényesíti az Amerikában alkalmazott szigorú előírásokat. A cég illetékesei közölték, hogy a vállalat előírásai mindenhol ugyanolyan szigorúak, bár eltérések előfordulhatnak, hiszen nem ellenőrizhetik minden alkalmazottjuk minden mozdulatát. A Philip Morris ugyanakkor még 1990-ben megrendelt egy kutatást, melyben azt vizsgálták, hogy a közel-keleti ország fiataljainak mekkora hányada dohányzik, mik a kedvenc márkáik, mennyit költenek cigarettára.
A WHO mindazonáltal elismeri, hogy az amerikai gyártóknál jóval nyíltabban ajánlják termékeiket a fiataloknak a helyi dohánygyárak.