Bár Csehországban jövõre megugranak a névleges bérek, a már bejelentett áramár emelkedések miatt azonban az utóbbi tíz év legalacsonyabb reálbér növekedésére kell számítani - állítják az elemzõk Prágában. Januártól például jelentõsen drágul a villany mellett a gáz is, s emelkednek az alapvetõ élelmiszerek árai is, mert a reform következtében ezek az eddigi öt százalékos kedvezményes adósávból kilencszázalékos adósávba kerülnek.
A csökkenõ munkanélküliség és a munkaerõhiány ugyanakkor nagyobb nyomást fog gyakorolni a cégekre és a béremelkedésre, olvasható a cseh jegybank által kiadott helyzetelemzésben. Számításaink szerint a havi átlagbérek jövõre hét százalékkal nõnek, ami a legmagasabb névleges béremelkedés az utóbbi nyolc évben – nyilatkozta újságíróknak Ales Michl, a Raiffeisenbank elemzõje. Hasonló véleményt fogalmazott meg David Marek, a Patria Finance gazdasági szakértõje is. Az õ számításaik nyolcszázalékos béremelést mutatnak. Ez azt jelenti, hogy a jövõ év végére a havi nominális átlagbér 23 480 koronára nõhet – állítja David Marek.
Csökken a munkanélküliség, s a munkaerõpiacon egyre nagyobb a feszültség. Hiányzanak a mûszaki szakemberek, akik a bérnövekedésre a legnagyobb nyomást fogják gyakorolni. Természetesen az áremelkedések is azt hozzák magukkal, hogy az alkalmazottak magasabb béreket fognak követelni – indokolta a várakozásokat Ales Michl. Az idei év végén a csehországi névleges havi átlagbér 21 470 korona volt.
A magas béremelkedést azonban letörik a várható magasabb kiadások is. Mindez azt fogja eredményezni, hogy a valóságban az utóbbi évtized legalacsonyabb reálbér emelkedésével kell jövõre számolni. A várható infláció mértékét 5,4 százalékra becsüljük, ami tehát 2,5 százalékos reálbéremelésre mutat – mondta David Marek. Tomás Sedlácek, a CSOB bank szakértõje szintén mérsékelt bérnövekedést vár jövõre. A CSOB bank számításai szerint az idei bérnövekedés 4,6 százalékos lesz, míg jövõre mérsékeltebb tempóval, 2,4 százalékkal számolunk – jelentette ki Sedlácek. Az utóbbi években a reálbér növekedése átlagban négy százalék körül mozgott. A jövõ évben az infláció miatt azonban biztosra vehetõ, hogy három százalék alatt marad – szögezte le Ales Michl.