További Világ cikkek
Több mint egy évtizede profitál Kelet- és Kelet-Közép-Európa a gazdasági és politikai stabilitásból, beleértve az uniós tagságot, amely megnövelte a befektetők bizalmát és csökkentette a hitelköltségeket. Az olcsó és képzett munkaerő nagy tömege a korábban elfojtott vállalkozói tehetséggel együtt gyarapodó új magánvállalkozásokat hozott létre, a növekedési ráták meggyőzőek, írja a lap.
Ez azonban nem tarthat örökké, a felkúszó bérköltségek, a munkaerőhiány és az elmaradott infrastruktúra (például a katasztrofális lengyel úthálózat), akadályozzák a kereskedelem bővülését. Számos országban növekszik az infláció. A világpiaci helyzet súlyosbodik, ami rontja tőkeimport és az export esélyeit.
Magyarország sérülékeny, a balkániak korruptak
A legnagyobb aggodalomra Magyarország ad okot, amelyik a leginkább függ a tőkepiacok folyamatos bizalmától. A The Economist szerint az ingatag kormány megdöbbentően jól teljesített a makrogazdasági stabilitás visszaállításban a korábbi költekezés és katasztrofális eladósodás után. A költségvetési deficit 2006-ban elérte a GDP 9,4 százalékát, ami az idei év végére 3,5 százalékra mérséklődhet.
A kormány azonban ezért nagy árat fizetett, figyelmeztet a lap. Népszerűtlensége emelkedik, és tavaly a gazdaság a stagnálás közeli állapotba került. Ugyan a mérsékelt növekedés elindult, de az infláció továbbra is magas, a 6 százalékos szint felett maradt. A kérdés, vajon a kormánynak van-e mersze a költségvetési szigorítások újabb körére.
A közkiadások továbbra is a GDP több mint 50 százalékát teszik ki, ez a legmagasabb arány a régióban. További aggodalomra ad okot Európa gazdagabb felének fenyegető lelassulása. A magyar gazdaság ugyanis nagyban függ a nyugat-európai exporttól, ami a GDP közel 40 százalékát teszi ki.
Az EU korrupciós és szervezett bűnözési aggodalmai ellenére, legújabb és egyben legszegényebb tagjainak, Romániának és Bulgáriának gazdasága 7-8 százalékkal nőtt évente. Most ők a legesélyesebbek a durva lefékeződésre. Azonban egyelőre úgy tűnik, nem sokan aggódnak. A balkáni politikusok - miután a brüsszeli szankciókat nagyrészt megúszták - láthatóan úgy gondolják, hogy a gazdasági törvények megkerülése gyerekjáték.
Euróra ne számítsunk
A súlyos körülmények fényében az idei növekedés a régióban most még megdöbbentően erős. Ennek okai, hogy az euró-övezet lassulása csak most kezdődött, a keleti tagországokban a belső kereslet nő, továbbá a régión belüli kereskedelem kezdi kiegészíteni a gyengülő nyugati exportot.
A nagy kivételt a két balti állam, Észtország és Lettország jelenti, amelyek óriási költségvetési hiány mellett nyaktörő növekedést produkáltak a mostani években, ám ennek vége. Lettországban a kiskereskedelmi forgalom június 8,3 százalékkal, az ipari termelés 6,4 százalékkal volt kisebb, mint egy évvel korábban. Még a legborulátóbb jóslatok is megalapozatlannak bizonyultak: az építőipar összeomlott, az infláció óriási, 17 százalékos maradt.
A legnagyobb "keleti" gazdaságban, Lengyelországban az idei első negyedévében a gazdasági növekedés élénk volt, 6,1 százalékkal bővült az egy évvel korábbihoz képest. Sok lengyel, aki korábban kivándorolt Nagy-Britanniába és Írországba, hazatér a magasabb bérek vonzereje miatt, a munkanélküliség az ország túlnyomó részében szinte megszűnt. A növekedés azonban itt is valószínűleg visszaesik, főleg ha a kamatok továbbra is emelkednek.
A kritikusok azt mondják, Varsónak többet kell tennie a közpénzügyek reformjáért, különösen a nyugdíjrendszeréért, és nagy infrastruktúrális projekteket kell elindítania, mielőtt a következő évtizedben az előrelátható munkaerő korlátok ezt megakadályoznák. Ez javítaná az ország esélyeit az euró bevezetésére is, ami nem látszik valószínűnek 2013 előtt. Eddig csak Szlovénia adoptált az egységes valutát, és Szlovákia fogja a következő évben. Egyetlen más ország számára sem tűnik közelinek a csatlakozás.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
