Örök második marad az euró?

Meglepő tényt közölt az Európai Központi Bank hatodik, évente publikált "Az euró nemzetközi szerepe" című jelentésében. Megszakadt az euró folyamatos térnyerése a dollárral szemben, 2005 júliusa és 2006 decembere között a jegybanki kutatók szerint a közös európai pénznem vesztett nemzetközi súlyából, leginkább a devizakötvények denominációjában. A japán jen tovább haladt lefelé a lejtőn, a két nagy "rivális" mellett egyre marginálisabb szerepet játszik a nemzetközi porondon.

A frankfurti kutatók alapos vizsgálata alapján úgy tűnik, a devizakötvények kibocsátásában, a nemzetközi kölcsönökben, illetve betétekben, valamint a devizapiacokon a közös európai pénznem súlya láthatóan csökkent másfél év alatt. Szignifikáns esés látható az árukereskedelem terén is, igaz, ezt ellensúlyozza valamilyen mértékben a szolgáltatásimportnál és -exportnál tapasztalt erőteljes emelkedés.

Régiós korlátok

A devizakötvények esetében mintegy két és fél százalékpontos mérséklődést mutattak ki az EKB elemzői, így a globális piacon tavaly év végén 31,4 százalékra volt tehető a kibocsátott euróban denominált papírok súlya. Elsősorban a hosszú távú kötvényeknél látható nagymértékű esés. A kölcsönök terén másfél, a depozitoknál közel három százalékpontot vesztett súlyából az euró, így 17, illetve 18 százalékra esett részesedése.

A nemzetközi devizapiacokon nagyjából 2 százalékpontos mérséklődés látható, ezzel a tranzakciók kicsivel több mint harmadában vesz részt az euró. Hozzá kell tenni, hogy 2005 óta a CLS intézet szélesítette a vizsgált devizák körét, így más devizák (angol font, jen, svájci frank stb.) aránya is hasonló mértékben csökkent. Mindazonáltal a dollár súlya közel stabil maradt, relatíve tehát nőtt az euróhoz képest.

Az EKB kutatói hozzátették, az euró befolyása földrajzilag továbbra is rendkívül koncentrált. Leginkább az eurózónán kívüli európai országok esetében beszélhetünk dominanciáról, illetve az egyéb fejlett országokban jelentős súlyról.

A jegybankok szeretik az eurót

Az eurónak egyetlen területen sikerült teret nyernie a dollárral szemben: a jegybanki tartalékoknál. Az IMF adatai szerint globális szinten 24,9 százalékról 25,8 százalékra emelkedett az euró szerepe 2005 óta. Ez többnyire az orosz jegybanki devizatartalékok átsúlyozásának tudható be. 2005 decemberében az Orosz Központi Bank 35-ről 40 százalékra emelte devizatartalékaiban az euró arányát.

Ezen a területen várható a közös európai fizetőeszköz további térnyerése. Oroszországban a vizsgált időszakon kívül, de már bejelentetten történt további változtatás az euró irányába, illetve több híresztelés is jelzi a távol-keleti jegybankok szándékát hasonló lépések megtételére.

Összességében a megállapítások szerint a dollár és euró közötti olló az eurózóna megalakulása óta láthatóan zárult, ám ez a folyamat 2005 nyarán megállt, sőt fordult is. A dollárnak gyengélkedése ellenére sikerült azóta növelnie globális szinten szerepét, így pozíciói nincsenek komolyabban veszélyeztetve európai riválisa által. A kutatók azonban továbbra is úgy gondolják, hogy hosszú távon nagyobb fontosságot nyer majd az euró.