Fizessen mindenki kamatadót!

2008.05.15. 07:47
A részvényosztalékra, a derivatív termékekre, a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókra vagy akár az életbiztosításokra is kiterjeszthetik az uniós megtakarítási adót. A tagállamok zöme egyetértett azzal, hogy a jogi személyek megtakarításai is bekerüljenek az irányelv hatálya alá, mondta Kovács László adóügyi biztos.

A részvényosztalékra, a derivatív termékekre, a nyugdíj-előtakarékossági konstrukciókra vagy akár az életbiztosításokra is kiterjeszthetik az uniós megtakarítási adót. Az Európai Bizottság a pénzügyminiszteri tanács (Ecofin) tegnapi ülésén konzultációt kezdett a tagállamokkal a jelenleg csupán a bankbetétekre és csak a magánszemélyek megtakarításaira érvényes, 2005-ben életbe lépett irányelv hatályának kiszélesítéséről.

Kovács László illetékes biztos a Világgazdaságnak elmondta: a tagállamok zöme egyetértett azzal, hogy a jogi személyek megtakarításai is bekerüljenek az irányelv hatálya alá. A többség azt is támogatta, hogy a bankbetétek mellett más pénzügyi eszközökre is kivessék a kamatadót, de ezek pontos meghatározásáról komoly viták várhatók a következő hónapokban.

Hárman lassítanának

Az Európai Bizottság szeptember 30-ig terjeszti elő a három éve működő irányelvvel kapcsolatos eddigi tapasztalatokról készülő elemzését, majd október 15-ig javaslatokat tesz a direktíva módosítására, a meglévő joghézagok, kiskapuk bezárására. Az irányelvben szereplő tájékoztatási kötelezettség helyett forrásadó megfizetését választó három tagállam (Ausztria, Belgium, Luxemburg) ragaszkodott ahhoz, hogy a javaslatok ne az elemzéssel egy időben, hanem csak azt követően kerüljenek az asztalra.

A három ország célja nyilvánvalóan az irányelv kiszélesítési folyamatának a lelassítása – jegyezte meg Kovács László. Ennek ellenére úgy döntött, elfogadja a csupán pár hetes csúszást. A tanácsi soros elnöki posztot betöltő Franciaország természetesen úgy is határozhat, hogy az elemzést és a javaslatokat ugyanazon Ecofin-ülésen tűzi majd napirendre – hívta fel a figyelmet a magyar biztos.

A tagállamok zöme támogatja azt az elképzelést is, hogy az OECD információcserére vonatkozó szabályaival is hozzák összhangba az irányelvet, ez tehát az adóhatóságok közti információcserét jelentené a forrásadóval szemben. Teljes egyetértés mutatkozott viszont a direktíva földrajzi hatályának a kiterjesztésével kapcsolatban: minimálisan Hongkong, Szingapúr és Makaó bevonása várható azon entitások körébe, amelyekkel az EU kétoldalú megállapodások formájában érvényesíti az irányelv előírásait. Jelenleg ebbe a körbe Andorra, Liechtenstein, Monaco, San Marino, Svájc és tíz egykori brit, illetve holland gyarmat tartozik.

Az irányelv főbb rendelkezései

A tagállamoknak tájékoztatniuk kell egymás adóhatóságait a területükön fizetett kamatjövedelmek haszonélvezőiről, ha azok valamely más tagország állandó lakosai. Ausztria, Belgium és Luxemburg egy átmeneti időre a tájékoztatási kötelezettség helyett forrásadó kivetését választotta a banktitok védelme érdekében.

Az átmenet vége azonban nincs meghatározva. A forrásadó mértéke az első három évben 15 százalékos volt, a következő három esztendő során 20, ezt követően már 35 százalékos. A beszedett forrásadó 75 százalékát (a tulajdonosok nevének említése nélkül) át kell utalni az állandó lakóhely szerinti ország költségvetésének.