Háromszázezres minimálbér

Európa-szerte ismét a viták kereszttüzébe került a minimálbér emelése, számos országban ugyanis a növekedés mértéke akár ötven százalékkal is meghaladta a megélhetési költségek bővülését - írta meg a Világgazdaság. Csehországban például 2,6 százalékos infláció mellett 7,2 százalékkal nőttek az idén a legkisebb bérek. Jelenleg 26 európai ország alkalmazza a kötelező minimálbér intézményét, és ebből 12 államban emeltek január elsején.

Nem engedték

Ország Minimálbár Luxemburg 364 000 Ft Belgium 327 000 Ft Írország 301 000 Ft Egyesült Kir. 304 000 Ft Franciaország 287 000 Ft Görögország 139 000 Ft Spanyolország 127 000 Ft Portugália 93 000 Ft Csehország 59 000 Ft Magyarország 57 000 Ft Lengyelország 52 000 Ft Szlovákia 40 000 Ft Románia 20 000 Ft Bulgária 15 000 Ft Oroszország 4 700 Ft

A legjelentősebb növekedést Bulgária próbálta meg elérni, a Nemzetközi Valutaalap azonban nem engedte a kormánynak a 25 százalékos emelést. Oroszország ugyanakkor a duma döntése értelmében 2004. december és 2006. május között 83 százalékkal emeli a minimálbér mértékét. (Európai összehasonlításban jelenleg Oroszországban a legalacsonyabb a törvényben megszabott minimálbér szintje.)

Mint azt már megírtuk, az Országos Érdekegyeztető Tanács (OÉT) november 12-én döntött az 53 ezer forintos minimálbér 57 ezer forintra emeléséről, illetve arról, hogy hat százalék bruttó keresetemelést javasol az ágazati és vállalati bérmegállapodásokhoz. Ez már a nyolcadik tárgyalási fordulója volt az egyeztetésnek, és a minimálbérnél igen távolról indultak a szociális partnerek. Az induló érték a szakszervezeteknél 62 ezer forint volt, a munkaadóknál 55.400 forint volt

Évről évre viták kereszttüzébe kerülnek a minimálbér-emelések, a munkaadói oldal szerint ugyanis ez rontja a versenyképességet, ráadásul inflációs nyomás alá helyezi az ország gazdaságát. Gazdasági kutatók ezzel nem minden esetben értenek egyet. Az Egyesült Királyságban például, ahol 1999-ben vezették be a kötelező legkisebb bért, csak a munkavállalók hat-hét százalékát érintette a döntés, és gazdasági hatásai mindössze két hónapig voltak érezhetőek – derül ki a London School of Economics korábbi tanulmányából.

Hányada

Hogy egy minimálbér-emelésnek milyen hatása van az inflációra vagy a fogyasztásra, az nagyban függ attól, hogy a munkavállalók mekkora hányadát foglalkoztatják minimálbéren – mondta Adler Judit, a GKI kutatója. Hozzátette, Magyarországon igen magas ez az arány: a négymillió foglalkoztatottból mintegy másfél milliónyian vannak minimálbéren bejelentve.

Az emelésnek egyaránt vannak jó és rossz hatásai. Mivel éppen az alacsony jövedelműeket érinti a minimálbér-növekedés, gyorsan el is költik a többletet. Az emelés egy részét elviszi az infláció, a fennmaradó hányadot pedig alapvető fogyasztási cikkekre költik. Az állam szempontjából viszont kedvező, hogy emelkednek a társadalombiztosítási járulékokból származó bevételek.

Feketén dolgoznak

A minimálbér-emelés tényleges hatását jelentősen gyengíti, hogy a minimálbéren bejelentett munkavállalók többsége feketén pluszjuttatásokat kap munkáltatójától, így nem a minimálbér-növekedés jelenti a valós nettó keresetnövekedést – hívta fel a figyelmet Adler Judit. A kutató ugyanakkor rendkívül fontosnak tartja a folyamatos, átlagkereset-emelést meghaladó növekedést, csak így lehet majd ugyanis elérni a kívánt, átlagkeresethez viszonyított hatvan százalékos szintet. Ha már a 2001–2002-es drasztikus emelést sikerült elfogadtatni a vállalatokkal, jó lenne legalább megtartani az akkori eredményt, amikor is elérték az ötven százalékos szintet – véli.

Nem igaz az a sokszor hangoztatott tétel, hogy a bérek emelése rontja a versenyképességet – mondta a kutató. A versenyképesség sokkal összetettebb dolog, ezért több tényező is befolyásolja. A témában készült elemzések azt mutatják, hogy a versenyképes, csúcstechnológiát alkalmazó, nagyobb termelékenységnövekedést elérő ágazatokban gyakoriak a jelentősebb béremelések, és ezeket nem is érinti a minimálbér-emelés. Az elavult struktúrákat, technológiákat alkalmazó vállalatok esetében viszont valóban igaz lehet, hogy az egyébként is gyenge versenyképességet tovább rontja a béremelés.