Az óriás EU is lassabb, mint az USA

2008.01.10. 12:48
Bár Magyarországon az idén is alacsony lesz a gazdasági növekedés, az idei évhez képest várt emelkedés önmagában is szembe megy a trenddel: az USA-ban és az EU-ban is visszaesik a GDP-bővülése, és bár a világot megrázó pénzügyi válság Amerikából indult, az unió így is alacsonyabb mutatóval bír majd.

Az EU egészében a GDP növekedésének lassulásával lehet számolni 2008-ban – vetítette elõre az MTA Világgazdasági Kutatóintézete. Ez a lassulás azonban viszonylag mérsékeltnek tekinthetõ az EU egészében, és ahogy az már korábban is jellemzõ volt, jelentõs különbségek tapasztalhatók egyes országok, illetve országcsoportok között. 2008-ra az átlagos GDP növekedés mértéke 1,6 százalék lehet, szemben az USA-ban várható 2,2 százalékkal. Tehát az EU egészének gazdasági növekedése, ahogy általában lenni szokott, 2008-ban is várhatóan alacsonyabb lesz az USA-ban várhatónál.

A gazdasági növekedés szempontjából az EU-átlag fölött teljesít az utolérés sikerországának számító Spanyolország, ez jellemzi Görögországot is, és természetesen Írországot is. De valamennyi gazdasági mutató szempontjából az EU-n belül legsikeresebbnek az un. északi modellbe tartozó országok tekinthetõk.

Utolsók leszünk a térségben

A közép-kelet Európai országok közül Magyarország gazdasági növekedése lesz a legalacsonyabb 2008-ban is, de szemben a világtendenciával 2007-hez képest, ez gyorsuló növekedésnek számít. A KKE-országok közül a legjobb növekedési teljesítmény Szlovákiában várható.

Természetesen egyik EU-tagország sem kerülheti el a világgazdaság egészében meglévõ rizikófaktorok valóra válásakor keletkezõ negatív fejleményeket. Ennek kapcsán a VKI is csak költõi kérdésként teszi fel: a csaknem félmilliárd lakost számláló Európai Unió vajon mikor válik olyan gazdasági erõvé, ahol a belsõ fejlõdési potenciál lehetõséget ad majd a világgazdaságból jövõ rizikók hatékony elhárítására?

A kutatók szerint legalábbis segítene, ha ebben az évben befejezõdne a Lisszaboni Szerzõdés ratifikálása. Sokat lendítene a belsõ integráció mélyítésén, ha markánsan megfogalmazódna egy új közös politika, nevezetesen az energiapolitika. Ha azt a nagyratörõ célt meg akarja valósítani az EU, miszerint 2020-ra a felhasznált energia 20 százalékának megújuló energiaforrásból kell kikerülnie, akkor már 2008-ban igen dinamikus és innovatív fejlesztésekre van szükség. Önmagában ennek a célnak a megvalósítása akár egy középtávú idõszakra is dinamizálhatja az uniós fejlõdést.