Egyelőre még bírja Európa gáz nélkül

2009.01.14. 16:13
A Balkánon a legsúlyosabb a helyzet, Szerbiában és Bulgáriában gyárak, erőművek leállása ellenére a lakosság egy része is gáz nélkül maradt. A cseheknél és a németéknél viszont mégcsak korlátozni sem kellett a fogyasztást. A leginkább érintett országok kormányfői Kijevben és Moszkvában tárgyalnak.

Úgy tűnik, nem rendeződik a közeljövőben a gázvita Ukrajna és Oroszország között, de ha megindulna a gázszállítás, akkor is napokig tartana, míg Európába ér a gáz. Magyarországnak jelentős tartalékai vannak, bár egy hete nem jön gáz Oroszországból, csak minimális intézkedéseket kellett hozni.

Nem mindegyik ország ilyen szerencsés. Szlovákiának például csak 11 napra elegendő készlete van amellett, hogy már a múlt héten szükségintézkedéseket rendeltek el a gázhiány miatt. Korlátozták a nagyfogyasztóknak a szállítást, gyárak álltak le, de a lakosságot egyelőre nem érinti a korlátozás. Robert Fico miniszterelnök ma Kijevbe és Moszkvába utazott, hogy tárgyaljon ottani kollégáival a szállításokról. Julia Tyimosenko ukrán kormányfő azonban visszautasította Szlovákia kérését, hogy biztosítsák a gázellátást. Az ország gázszükségletének 100 százalékát szerzi be Oroszországtól. Hétfőn a válságstáb ülése után Robert Fico bejelentette, hogy néhány napok belül beindítják az apátszentmihályi atomerőmű második reaktorát. Azon is dolgoznak, hogy napi 8-10 millió köbméter gázt szerezzenek be alternatív forrásból. Szlovákiának 1,9 milliárd köbméter a tartaléka, de a vezetékeken csak napi 22 millió köbmétert tudnak kinyerni – írja a Reuters.

A másik leginkább érintett ország Bulgária. Az ország szükségletének 96 százaléka származik Oroszországból. Bulgáriában az erőművek már átálltak olajhasználatra, így a lakosság ellátása biztosítva van. Sok olyan gyárat azonban be kellett zárni, mely nem tudott átállni. Bulgáriában is fontolgatják a 2006-ban kikapcsolt atomerőmű újraindítását, ugyanakkor ehhez Brüsszel jóváhagyása is kell. Szergej Sztanisev miniszterelnök is elmegy Moszkvába és Kijevbe, hogy tárgyaljon a kialakult helyzetről. Bulgáriában csak néhány napra elegendő gázmennyiség van, nem véletlen, hogy a Gazprom vezetője megígérte, ők lesznek az elsők, akik kapnak gázt. A keddi elsőként indított, később elveszett gázszállítmány is a Balkán felé irányult.

Bosznia-Hercegovina is száz százalékban függ az orosz gáztól, az országban évi 350 millió köbmétert fogyasztanak. Nincsenek gáztározói, tehát semmilyen tartalékuk nincs. Boszniában a lakosságot is érinti a gázhiány, több tízezren maradtak gáz, így fűtés nélkül. Az országba az E.On szállít némi gáz Németországból.

Szerbiát teljesen felkészületlenül érte a gázszállítás felfüggesztése, az első napokban nem is tudták biztosítani az ellátást, sok lakóépület maradt fűtés nélkül. Az erőművek közül nyolcat nem is lehet átállítani olajhasználatra. A helyzet akkor rendeződött, amikor megállapodtak Magyarországgal és Németországgal összesen ötmillió köbméter gáz megvásárlásáról. Szerbiában napi tízmillió köbméter gázt használnak, a kapott gáz nagyjából a fele ennek. Több gyárat voltak kénytelenek bezárni.

Csehországban a gázszükséglet 80 százalékát szerzik be Oroszországból. Az országnak 1,9 milliárd köbméter tartaléka van, ez elég arra, hogy hetekig ellássák a cégeket és a lakosságot, kivéve ha rendkívüli hidegre fordul az időjárás. Egyelőre nem is kellett egy gyárnak sem csökkentenie a termelést. Naponta 50 millió köbméter gázt fogyasztanak egy átlagos téli napon. Csehország 17 millió köbméter gázt importál Norvégiából és Oroszországból Németországon keresztül.

Ukrajnában sem rózsás a helyzet, helyi napilapok szerint a lakosok fagyoskodnak, nem ritka, hogy 14-15 fok van a lakásokban. A hatóságok korábban többször hangsúlyozták, hogy a gázvita nem érinti Ukrajnát tél végéig tudják biztosítani az ellátást.

Ausztria éves felhasználásának 60 százalékát fedezi Oroszországból. Az OMV a tartalékokból, hazai termelésből és más importból fedezni tudja az igényeket. A tározókban a válság elején 1,7 milliárd köbméter gáz volt, ebből három hónapig el tudják látni a lakosságot. Ausztriában évi nyolcmilliárd köbméter gázt használnak, a szükséglet 18 százalékát tudják hazai termelésből fedezni.

Németországban egyáltalán nem okoz fennmaradásokat a gázvita, bár az ország szükségletének 37 százalékát importálják Oroszországból, a többit Norvégiából, Hollandiából importálják és 15 százalék a hazai termelés is. Az összesen 46 föld alatti tárolóban jelentős tartalékok vannak, legalább negyven napra elegendőek a készletek.