Ahol kétezer forinttól indul az órabér

Az idei első negyedévben 49 ezren álltak újonnan munkába a szigetországban a 2004-ben EU-taggá vált nyolc kelet-európai államból, majdnem annyian, mint 2006 hasonló időszakában - derül ki a hivatalos brit statisztikából. További 33 ezren megújították munkavállalási regisztrációjukat. A bővítés óta eltelt három évben összesen 630 ezren jelentkeztek a nyolc államból nagy-britanniai állásokra.

Ebből a legnagyobb, kétharmados rész a lengyeleké, közel négyszázezer munkavállalóról van szó, míg a második-harmadik helyezett Szlovákia és Litvánia 10-10 százalékkal "büszkélkedhet". A statisztika csupán 19 ezer Nagy-Britanniában dolgozó magyar állampolgárról tud, míg a szlovéniai jólétből csak évi kétszázan váltanak a brit munkaerőpiacra. A legkevésbé Észak-Írország és Wales számít vonzó célpontnak, a legtöbben pedig Angliát, a brit fővárost és a Midlands-régiót választják.

A gyengén keresők bruttója 280-370 ezer forint

E munkavállalók jelenléte hozzájárult az ország gazdasági növekedéséhez, miközben a jóléti rendszerre nemigen róttak terhet, hiszen négyötödük fiatal, kilenctizedük pedig eltartott nélkül érkezett. Az EU8-ak nagy-britanniai munkavállalóinak közel négyötöde a bérranglista alján állt, órabérük bruttó 4,50-5,99 font között volt.

Ez napi 8 órával és 21 munkanappal számolva 280-370 ezer forintos havi keresetnek felel meg. Ez a hazai minimálbér, illetve a KSH statisztikája szerinti, 113 600 forintos nemzetgazdasági havi nettó átlagkereset fényében mindenképp vonzónak tűnik akkor is, ha a megélhetési költségek odaát jóval magasabbak, mint idehaza.

Ha van munkád, meg tudsz élni

Gábor, a harmincas évei elején járó mérnök egy autóipari beszállító társaságnál dolgozik Angliában úgy, hogy a cég Magyarországi érdekeltségétől került ki, több kollégájával együtt. Órabére 15 fontra (5,6 ezer forint) jön ki, s bár pontos rálátása nincs, úgy véli, az autógyártó partnervállalatnál egy hasonló beosztásban dolgozó kollégája ennél jóval többet keres, amihez jönnek még a cafeteria-juttatások is.

A fiatal mérnökkel magyar barátnője is kiköltözött, aki banki középvezetői állását hagyta itthon. Eszter egy angliai munkaközvetítőn keresztül viszonylag könnyen talált állást, az utazási iroda alapvetően spanyol nyelvtudása miatt vette fel. Ott óránként 5-6 fontot keresett meg, de azóta sikerült váltania, és új munkahelyén, magasabb pozícióban ennek közel dupláját kapja.

A szintén közgazdász diplomával rendelkező Melinda több mint két évvel ezelőtt nyelvtanulási céllal érkezett Londonba, iskola mellett egy pubban dolgozott, s az akkori, 4,85 fontos minimál-órabéren foglalkoztatták. Most pénzügyi, adminisztrációs területen dolgozik, több mint kétszer ennyiért, de három ember munkáját kellene ellátnia, így hamarosan új hely után néz. Tapasztalatai szerint egyébként Londonban az irodai munka órabére 8, de inkább 10 fonttól indul.

Egy magyar testvérpár, János és Júlia beszámolója szerint Skóciában mások a feltételek mint Londonban, vagy akár Nagy-Britannia egyéb részein. Az egyikük szakácsként dolgozik, havi 1300 fontért, amiből a személyi jövedelemadó levonása után durván 950-1050 font (370 ezer forint) marad. Nővére felszolgálóként keresi a kenyérrevalót, óránként 4,5 fontot kap, ami kicsit elmarad az 5,35 fontos minimálbértől. Az szja egyébként 8-22 százalék között mozog, az itthon is ismert sávos rendszerben.

Drága a lakás

Ami a mérleg kiadási oldalát illeti, a költségek között a legtekintélyesebb tételt a lakásbérlet jelenti. A skóciai válaszadók Aberdeenben, a tengerparttól 10 kilométerre, jónak mondott környéken vettek ki egy 2 hálószobás, 1 nappalis viszonylag tágas lakást, amely havonta 485 fontjukba (180 ezer forint) kerül.

További rendszeres költség a helyi önkormányzati adó, ennek mértéke nagyon sok tényezőtől függ, kettőjük esetében összesen 135 font. A fűtésszámla télen havi 100, a melegebb hónapokban 13 fontra rúg, ezt egyébként a lakásonként állapítják meg, teljesen függetlenül az ott lakók számától. Gáborék újépítésű, egy plusz két fél szobás, 50 négyzetméter körüli lakásának bérleti díja átszámítva 200 ezer forint havonta.

Londonban jóval többe kerülne ugyanez. Melinda eleinte hat magyar barátjával közösen bérelt egy házat a brit fővárosban, ahol mindenkinek külön szoba jutott, fejenként havi 250 fontért. A lakásárak és bérleti díjak azóta viszont jócskán emelkedtek, a belváros közelében egy szobát 600 font (220 ezer forint) körüli összegért lehet kivenni, kijjebb 400-500 fontot kóstál ugyanez, plusz rezsi.

Megélhetés nem túl drágán

A magyar mérnök véleménye szerint a megélhetés egyéb költségei nem haladják meg jelentősen a magyarországi szintet. Melinda is hasonlóan látja: a bolti élelmiszerárak nem sokkal magasabbak, mint idehaza, az elektronikai cikkek terén nincs jelentős különbség, kozmetikumokat viszont lehet olcsóbban vásárolni. A skóciai testvérpár tapasztalatai mások: beszámolójuk szerint a bolti árak jóval meghaladják a magyar árszintet. Egy kiló kenyér 1, egy liter tej 0,8 font, 25-30 deka sajtért vagy húsért 3 fontot kell fizetni, a fél kiló darált húsért 4 fontot kérnek (1 font nagyjából 373 forintot ér).

A szolgáltatások kifejezetten drágák: míg egy török büfében 3-4 fontért jókora dönert (gyrost) adnak, akár bárányhúsból, addig egy pubban elfogyasztott hamburgerért már 6-7 fontot kérnek, a rendesebb főételek 9-10 fonttól indulnak, egy pint (5,7 dl) sörért pedig 2,5-4 fontot kell adni.

A színházjegyek Londonban 50 fonttól kezdődnek, de röviddel az előadás kezdete előtt ki lehet fogni 25-30 fontért is, a legolcsóbb, akciós mozijegy is 5 fontot kóstál. A heti tömegközlekedési bérlet annyiba kerül, mint Budapesten a havi, míg az aberdeeni busz-napijegy 3 fontos ára közel van a magyar fővárosban érvényes BKV-napijegy 1350 forintjához.

A kicsit korosabb használt autó olcsó, ám a benzin literje közelíti az egy fontot. A skóciai testvérpárnak a széles sávú internetért havonta 30 fontot számláz a szolgáltató, a mobiltelefonról Magyarországra küldött sms kártyás előfizető esetében 20 penny.

Hogyan lehet munkát találni?

Skóciai interjúalanyaink jelezték, hogy aki munkát akar vállalni, annak első körben, a "partraszállás" után a Home Office-nál, azaz a belügyminisztériumnál kell regisztrálnia. Ezzel és a 70 fontos beugróval jelzi, hogy ott van és szeretne dolgozni. "A regisztráció mellett bonyolítja a helyzetet, hogy amíg nincs biztosítási számod addig nem akar senki felvenni, de amíg nincsen munkahelyed, addig meg nem kapsz ilyet, ez amolyan 22-es csapdája" – mondja János. Ezt úgy lehet megoldani, hogy olyan munkáltatót kell keresni, aki megelőlegezi a bizalmat és felvesz, ezt követően a dolgozó igényli a számot, amit 2-3 hónap múlva kap meg.

Bár a munkakeresés terén Gábornak és Eszternek különösebb gondja nem volt, a fiatal mérnök úgy látja, nem könnyű rendes álláshoz jutni, ugyanis a munkaadók akkor is a brit polgárokat részesítik előnyben, ha azok szerényebb tudással, képzettséggel pályáznak a meghirdetett pozícióra.

Jóval könnyebb munkát találni ügynökségen keresztül, mint álláshirdetésre jelentkezve, véli Melinda, aki szerint fontos a legalább erős középfokú angoltudás és a terjedelmes referencialista (amiről nem látszik első blikkre, hogy csak magyarországi munkahelyeket tartalmaz) vagy a jó kapcsolat. "Pubban, étteremben némi szerencsével úgy is lehet munkát találni, hogy az önéletrajzoddal felszerelkezve végigmész a legforgalmasabb utcákon, bekopogsz a helyekre, és érdeklődsz, keresnek-e új munkatársat. Az év első három hónapjában halott a helyzet, de nyáron könnyen el lehet helyezkedni a vendéglátóiparban, hotelekben. Ha hiányzik a megfelelő gyakorlat, nem árt, ha füllent egy kicsit az ember" - mondja Melinda.