Vége lehet az ír csodának

Tizenhét éves mélypontra zuhanhat az idén a két évtizede folyamatosan Európa "bezzegállamának" számító Írország gazdasági növekedésének üteme. Ezzel a bejelentéssel sokkolta a piacokat és a politikai döntéshozókat az ország legtekintélyesebb gazdaságkutatója. A gazdaság- és társadalomkutatási intézet (ESRI) szerint a GDP a tavalyi majdnem 5 után az idén csak 1,8 százalékkal bővülhet.

Mindezt számos tényező - az ingatlanpiac és az amerikai gazdaság gyengülése, valamint az euró erősödése - együtthatásával magyarázzák a szakértők. Alan Barrett, az ESRI közgazdásza a Financial Timesnak azt mondta, hogy akár nullára is csökkenhet a növekedési mutató, ha a kormányzat fiskális megfontolásokból visszafogja a tavalyi választási évben igencsak meglódult kiadásait.

Az elmúlt évtizedekben Nyugat-Európa legsikeresebb államának tekintett "zöld szigetet" a jelek szerint a kontinens országainál jobban érinthetik a tengerentúli lassulás átgyűrűző hatásai, már csak azért is, mert az eddigi boomban nem kis szerepet játszott a jelzálogpiaci válság által közvetlenül érintett ingatlanpiac. A múlt héten Bertie Ahern miniszterelnök is úgy nyilatkozott, hogy nehéz év elé néz az ír gazdaság, ugyanakkor a kormányzati anyagokban továbbra is 2,8-3 százalékos növekedési prognózisok szerepelnek. Egyes piaci elemzők pedig kifejezetten derűlátók: a dublini NCB Stockbrokers 3,5 százalékos GDP-bővülést vár erre az esztendőre. A lakáspiac lassulása már 2006 őszén megkezdődött, ám mindeddig csekély hatást gyakorolt a gazdaság egészére - idézi a brókerház legutóbbi előrejelzését a Bloomberg.

Az Európai Bizottság február 19-én kiadott értékelése tényként beszél az ír gazdaság lassulásáról, ám úgy véli, hogy a növekedés továbbra is gyorsabb lehet az euróövezet, sőt az egész EU átlagánál is. Az utóbbi években megszokott államháztartási többlet tavaly nagyrészt eltűnt, és 2008-tól kisebb mértékű deficitre lehet számítani, de ennek mértéke messze a 3 százalékos plafon alatt marad. A GDP-arányos államadósság terén sincs ok aggodalomra, mindazonáltal a hosszú távú stabilitás megalapozása érdekében fontolóra kell venni a nyugdíjreform továbbvitelét - fogalmaz a brüsszeli elemzés.

Hozzá kell tenni, hogy a jelentés a tavaly decemberben aktualizált ír konvergenciaprogram számain alapult, és ezek jóval derűlátóbbak annál, mint amit az ESRI kutatói jósolnak.

Kevesebb lesz az új munkahely is

A romló konjunktúra persze a foglalkoztatási helyzetre is kihat. A gazdaság gyengülésével párhuzamosan a bevándorlásnak is lassulnia kell - idézi a Reuters Bertie Ahernt. Az ESRI is a külföldi munkaerő iránti kereslet csökkenését jósolja erre az évre. Írország az EU azon kevés régi tagállama közé tartozott, amelyek kezdettől fogva megnyitották munkaerőpiacukat a 2004-ben csatlakozott kelet-közép-európai polgárok előtt. Ennek köszönhetően százezerszám érkeztek lengyelek, baltiak és - jóval kisebb számban - magyarok is a szigetországba. A vendégmunkások ma már az írországi munkaerőállomány 14 százalékát adják (négy évvel ezelőtt még csak hét százalék volt ez az arány).

Bár a külföldiek jelenléte mindeddig nem okozott érezhető társadalmi és politikai feszültségeket, Ahern szerint az eddiginél nagyobb súlyt kell fektetni integrálásukra. A foglalkoztatás egyébként az idén stagnálni fog Írországban, ez 6 százalék körülire emelkedő munkanélküliségi rátát eredményez; jövőre már néhány tízezer új állásra számítanak az elemzők.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!