Ellenáll-e Európa a tengerentúli válságnak?

Az elmúlt tíz évben Spanyolországban és Írországban magasabbak voltak az ingatlanbefektetéseken elérhető hozamok, mint Amerikában, most azonban a spanyol és az ír ingatlanpiac is a lassulás jeleit mutatja. Az eurózónán belül Írország jelentősége alacsonyabb, míg Spanyolország a négy legnagyobb gazdaság közé tartozik.

Spanyolországban az eurózóna átlagán felüli gazdasági növekedést (2006 után az uniós statisztikai hivatal kalkulációi szerint 2007-ben is 3,8 százalékos lehetett a GDP bővülése) a hitelállomány felfutása kísérte. A hitelpiaci nyomás következtében szigorodó hitelezési feltételek szűkítik a hitelfelvételi lehetőséget, ami a gazdaság gyengüléséhez és sebezhetőbbé válásához vezethet.

Vannak figyelmeztető jelek

Az ír és a spanyol lakáspiac gyengélkedése egyaránt azt jelezheti, hogy az eurózóna is romló gazdasági kilátások elé nézhet. Az eurózóna négy legnagyobb gazdasága közül Spanyolországon kívül előreláthatólag Franciaországban és Olaszországban is érezhetők lesznek az ingatlanpiac gyengülésének hatásai.

A fizetési mérleg

A fizetési mérleg két részből áll. A folyó fizetési mérleg egyenlege mutatja azt, hogy az adott ország - az állam, a lakosság és az ott működő vállalatok - a világ többi részével milyen tranzakciókat és milyen értékben bonyolítottak le. Itt jelenik meg például az áruforgalom egyenlege, a szolgáltatások szaldója, de itt tüntetik fel azt is, hogy külföldön dolgozó emberek mennyi pénzt utalnak haza vagy az értékpapírtulajdonosok mennyi pénzt visznek ki az országból. A másik rész a tőkemérleg egyenlege, amelyben a működő- és a portfóliótőke-áramlásokat tüntetik fel. Ha a folyó fizetési mérlegben hiány van (vagyis több jövedelmet használt fel az ország, mint amennyit megtermelt), akkor a tőkemérleg mutatja meg, hogy ezt a hiányt miből finanszírozzák. Ha pedig a folyó mérleg pluszban van, akkor annak mértékéig az adott ország finanszírozza a világ más államait.

Az említett tényezők pénzügyi egyensúlytalanságokhoz vezethetnek, bár az eurózóna fizetési mérlege - az USA-val ellentétben - kiegyensúlyozottnak tekinthető. Ez leginkább a német fizetési mérleg többletével indokolható - az elmúlt évben az OECD becslései szerint elérte a GDP 6 százalékát - ellensúlyozva az eurózóna többi országában mért hiány jelentős részét.

A német fizetési mérleg többlete - amely mögött a vállalatok magas megtakarítási szintje áll - önmagában véve kedvező gazdasági folyamatokat sejtethetne az eurózónában, a vizsgálati kör kiszélesítése azonban ezt nem támasztja alá. Németországon kívül a vállalatok jelentős mértékben hitelekből finanszírozzák új beruházásaikat. David Owen, a Dresdner Kleinwort szakembere szerint, ha Németországot nem vesszük figyelembe, akkor a vállalati szektor finanszírozási rése tavaly megközelítette a GDP 6 százalékát. A hitelarány emelkedése a vállalatok finanszírozási szerkezetében azt eredményezheti, hogy a befektetések fokozottan érzékennyé válnak a hitelezési kondíciók változásaira.

A jelzálog- és pénzpiaci zavarok ellenére az európai kereskedelmi bankok eddig nem csökkentették a vállalatok számára kihelyezni kívánt pénzmennyiséget. Az októberi (legutolsó) adatok szerint közel 14 százalékkal nőtt az eurózónában a vállalatok hitelállománya, amely Jean-Claude Trichet, az Európai Központi Bank elnöke szerint is azt jelzi, hogy a hitelpiaci válságnak egyelőre nincs számottevő érezhető hatása az európai vállalati szektorban.

Még nincs baj, és rövid távon nem is lesz

Hosszabb távon viszont az erős euróra, valamint a fejlett országok romló gazdasági kilátásaira való tekintettel a vállalatok eddigi teljesítmények gyengülése valószínűsíthető. A német vállalatokat leginkább a kiviteli arány visszaesése érintheti kedvezőtlenül, különösen azt követően, hogy az elmúlt két évben kimagasló exportteljesítményről számoltak be Németországban. A vállalati szektor esetleges gyengélkedése mind a Németországgal mind az eurózónával kapcsolatos növekedési prognózisokat jelentősen visszavetheti.

Összességében tehát a tengerentúli krízisnek ugyan nincs jelentős hatása Európára, ám a nagyobb gazdaságokban megfigyelhető jelentősebb lakossági és vállalati hitelállomány a szigorodó kondíciók mellett a jövőben visszafoghatja a lendületet. Ezt fokozhatja még az erős euró, amellyel kapcsolatban - az Egyesült Államok folyó fizetési mérleghiányát figyelve - a szakértők nem várnak jelentős korrekciót az idén.