Izlandon lemondott a kormány a válság miatt
A kormányfő az egész hétvégét a szociáldemokrata párt vezetőjével, Ingibjörg Sólrún Gísladóttir külügyminiszterrel folytatott tárgyalásokra szánta, hogy megbeszélje vele a kormánykoalíció jövőjét. (A miniszterelnök jobbközép Függetlenségi Pártja a Szociáldemokrata Szövetséggel osztozott a hatalmon 2007 májusa óta.) Haarde közölte hétfőn reykjavíki sajtóértekezletén: nem tudta elfogadni a koalíciós partner szociáldemokratáknak azt a követelését, hogy adja át a kormányfői posztot a szociáldemokraták jelöltjének.
A lakosság tiltakozó akcióinak hatására Geir Haarde már pénteken bejelentette, hogy előre hozott választásokat rendeznek az országban május 9-én, és megromlott egészségi állapotára hivatkozva jelezte, hogy ő maga nem indul újra. Ez azonban nem hűtötte le a négy hónapja tartó válság hatására felhevült kedélyeket: mintegy ötezer ember tüntetett szombaton is, követelve a kormány azonnali lemondását.
A 320 ezer lakosú sziget, amely 2007-ben még a világ egyik leggazdagabb országa volt, túlméretezett bankszektorára alapozta virágzását az utóbbi időkben. A nemzetközi pénzügyi válság hatására, a világméretű hitelválság következményeként ősszel összeomlott pénzügyi rendszere. Az Egyesült Államokból kiindult és globálissá dagadt hitelválság először - az USA-n kívül - Izlandot érte el, a korona napok alatt sok tíz százalékkal értékelődött le. A szigetországi bankok egy időre befagyasztották a betétek kifizetését. A sziget számos lakosa elvesztette állását és a bankokban elhelyezett megtakarításait. Már tavaly ősszel is többször előfordult, hogy a lakosok felvásárolták a bolti készleteket, tartva a napról napra zuhanó korona árfelhajtó hatásától. Több ízben tüntetések is voltak. Az országot a Nemzetközi Valutaalap megsegítette egy hitelcsomaggal.
Egy múlt pénteki közvélemény-kutatás azt mutatta, hogy a kormánykoalíció népszerűségi indexe mélypontra süllyedt, miközben az ellenzéki Baloldal-Zöld Párt előretört.