A Jukosz csökkenti a termelését

A Jukosz orosz olajipari társaság júliusban csökkentheti a jelenleg napi 400 ezer hordós szinten álló, vasúton és folyón történő olajszállításait, sőt kérdésessé válhatnak augusztustól a társaság csővezetéken történő szállításai is Lengyelországnak, Szlovákiának és Magyarországnak - közölték a cég illetékesei hétfőn. Az orosz társaság, amelynek számláit befagyasztották, a csővezetéken történő szállításait csak csekély mértékben lesz kénytelen mérsékelni legalábbis rövid távon - vélekedtek mind a Jukosz, mind pedig az orosz csővezetékes szállítás felett monopoljogokat élvező Transneft cég illetékesei. A Transneft ugyanis a világ második legnagyobb exportőre, a Jukosz helyett alternatív szállítókra állhat át.

A Jukosz július 10-ig már kifizette a Transneft szállítási szolgáltatását és a konszern képes fenntartani a csővezeték számára történő olajszállítást július végéig is. Az alternatív (vasúti, vizi) szállításokat azonban máris visszafogták. Egyebek között az ukrajnai hajózási tarifák drágasága miatt már néhány hónappal ezelőtt csökkentették a Kavkazon történő szállítást és ugyanilyen okokból a Murmanszk kikötőjébe vasúton történő szállítást is.

Kelet-Európa ellátásában gondok lehetnek

A Yukos napi 1,7 millió hordó olajat termel és ennek a mennyiségnek mintegy 70 százalékát exportálja részben petrolkémiai termék formájában. Ami a Trasneft szállításait illeti, a teljes mennyiség 5 százalékát a Fekete-tengeri Novorosszijk kikötőből, 10 százalékot Primorszkon, és több mint a felét a litván Butingén keresztül szállítják. A Transneft már felkészült arra, hogy e célpontokat más cégek nyersolajával lássák el, amennyiben a Jukosz képtelen lenne kifizetni a szállítási díjat, és a Transneft emiatt nem venne át tőle olajat.

A Jukosz illetékesei úgy vélik, hogy Kelet-Európa csővezetéken történő ellátásában viszont gondok jelentkezhetnek, ha a Jukosz tönkre megy, hiszen a konszernt hosszú távú szállítási megállapodások kötik a térség országaihoz, továbbá az energiaellátás megszakadása energiabiztonsági problémákat vetne fel ezekben az országokban. Moszkvai olajkereskedők szerint a Jukosz lengyelországi partnere, a J and S könnyen találhat magának alternatív ellátót, ám Magyarországot és Szlovákiát csak hosszú idő után lehetne meggyőzni arról, hogy váltsanak át más szállítókra.

Lengyelország olajimportjának mintegy harmadát, havi 500 ezer tonnát fedez orosz olajimportból, Szlovákia és Magyarország szükségletének több mint felét, egyenként havi 350 ezer tonnát vásárol. Litvánia szükségletének több mint 80 százalékát, havi 250-400 ezer tonna olajat orosz forrásból fedez - olvasható a Reuters-ben.

A Mol egyelőre hallgat

A Mol a Jukosz-üggyel, az orosz kőolajpiaccal kapcsolatban nem kívánt nyilatkozni, hétfőn az MTI-vel annyit közöltek, hogy a társaság nem aggódik a magyarországi kőolaj ellátás biztonsága miatt. A sajtóiroda elmondta, hogy a Mol Csoport 2003 júliusának elején kötött 10 éves kőolajszállítási szerződést a Jukosszal. A szerződés szerint a Jukosz évente 7,2 millió tonna kőolajat szállít a Barátság kőolajvezetéken Magyarország, illetve Szlovákia irányába. A Mol 2003-as közleménye szerint a 10-éves szerződés megkötése előtt a Jukosz a Mol-csoport számára havi 600 ezer tonna kőolajat szállított, ami a szükségletek 60 százalékát biztosította.

A Mol 2003-ban azt közölte a szerződés megkötésekor, hogy a 10 évre szóló megállapodás - a világ kőolajpiacát érintő esetleges bizonytalansági tényezőktől függetlenül - garantálja a Dunai és a pozsonyi finomító hosszú távú és versenyképes ellátását. A kőolaj árazása követi a világpiaci tendenciákat és figyelembe veszi az orosz kőolaj minőségét. A portfolio.hu számításai szerint a Molnak 3-6 milliárd forint költségtöbbletet okozhat a Jukosz kiesése, még akkor is, ha a piacon a három hónap alatt talál alternatív beszállítót azonos árazási feltételekkel.

Putyin ígérete

A Mol és a Jukosz 50-50 százalékos tulajdonában van egy kitermelő vegyes vállalat Szibériában, a Zapadno-Malobalik mezőn. A mező kitermeléséből a Molra eső hányad 2004-ben várhatóan eléri az 1-1,1 millió tonnát, ami nagyságrendileg megegyezik a hazai kitermelési volumennel. A közös beruházással kapcsolatban a portfolio.hu arra emlékeztett, hogy a Mol 100 millió dollár feletti invesztíciót hajtott végre a közös kitermelés megindítása érdekében. A projekt nemrég vált cash pozitívvé, azaz a MOL számára most kezdett el értéket termelni. Amennyiben a Jukosz állami tulajdonba kerül kérdéses, hogy mi lesz a közös kitermelés sorsa. Erre minden bizonnyal még a MOL sem tudna pillanatnyilag választ adni. A közös kitermelés egyébként joint venture formában, azaz önálló jogi személyként működik, tehát elvileg nem érinti a Jukosz számlák zárolása.

Amikor Medgyessy Péter miniszterelnök 2003 novemberében Szentpéterváron találkozott Vlagyimir Putyinnal, akkor az MTI tudósítása szerint az orosz államfő közölte: függetlenül a Jukosz gazdasági nehézségeitől, az olajcég magyar partnere, a Mol továbbra is akadálytalanul folytathatja tevékenységét a Hanti-Manysi autonóm területen.