Jövőre is utolsók leszünk a régióban

A régió országainak 7 százalékos átlagos növekedési üteme 2008-09-ben 4,5 százalék körüli teljesítmény várható. A lassulásért Nyugat-Európa importkeresletének mérséklõdése, a felfelé kúszó infláció okozta vásárlóerõ csökkenés és a szûkülõ banki hitelkínálat a felelõs. A leglátványosabban a korábbi évek bezzeg-országai, Észtország és Lettország lassulnak le, mert ingatlanpiacaik telítõdtek, az erõsödõ infláció és a megingó fogyasztói bizalom a fogyasztást is visszavetik.

A régióban Magyarország és Románia mutat gyorsulást, ám hazánk még 2009-ben is a régió leglassabban növekvõ országai között lesz. Relatív pozíciónk kissé javul, de nem saját erõs teljesítményünk miatt, hanem mert a régiós társak lassulnak vissza hozzánk. A többi visegrádi országban a belsõ és külsõ keresletre egyaránt támaszkodik a növekedés, míg nálunk továbbra is az export szerepe elsõdleges, így a hazai élénkülés is jobban függ a nyugat-európai folyamatoktól.

Erõsödõ inflációs nyomás

Továbbra is a globális élelmiszer- és energiaár-sokk hajtja fel az árakat, amelyet több országban az élénk belföldi kereslet fokoz. Idén a balti országokban és Bulgáriában is kétszámjegyû lesz az infláció. Egyedül Magyarországon csökken a pénzromlás üteme, amely a 2007-es magas, 8 százalékos szintrõl jövõre az átlagos 6 százalék alá, 4,4 százalékra mérséklõdhet.

A külsõ inflációs sokkok hatását súlyosbítja, hogy a naponta vásárolt termékek drágulnak a leginkább, így a béremelési igényekben is érzõdik hatásuk, ami aztán tovább emeli a vállalatok költségeit, és további áremeléseket tesz szükségessé. A jegybankok e másodlagos inflációs hatások megfékezésére emelik kamataikat. Ennek mellékhatásaként erõsödõben vannak a régiós devizák, így a forint is. A szlovák euróbevezetés szintén árfolyam-erõsítõ hatással bírt. A többi ország számára azonban - éppen a magas infláció miatt - az euró a jövõ homályába vész.

Romló költségvetési egyenleg, javuló külsõ egyensúly

A növekedés lassulásával, és ezáltal az adóbevételek elapadásával 2008-09-ben megáll a költségvetési egyenlegek javulása. Mivel több országban közelednek a választások, ezért politikai célú osztogatás indult be. Magyarországon a folyamatok kedvezõbbek: bár még 2009-ben is nálunk lesz a legmagasabb az államháztartás hiánya, a deficit úgy tûnik, menetrend szerint tud csökkenni.

A régió lassulásának fõ pozitívuma, hogy a gazdaságok külsõ finanszírozási igénye csökken. A korábbi években leginkább a külföld finanszírozta a belföldi fellendülést, ami növelte a gazdaságok sebezhetõségét. A hitelfelvétel lassulása, a belföldi megtakarítások növekedése mérsékli a nemzetközi tõkepiacoknak való kitettséget. Több országban, így Magyarországon is bíztató az export fejlõdése, melyet a közelmúlt régióba irányuló külföldi befektetései is segítettek. Ám a gazdaságok egyensúlyban tartásához alapvetõ, hogy a bérek ne szaladjanak a munkaerõ termelékenysége elé. Ezt a gazdaságpolitika a minimálbérek vagy a közszféra béreinek alakításával tudja megelõzni.

A gazdasági növekedés lassulásának kedvezõ mellékhatása az is, hogy enyhül a munkaerõ-hiány, ami a bérek növekedését kordában tarthatja. Ez azért is szükséges, mert a tartósan magas infláció mellett a bérkövetelések is magas szinten ragadnak be, ami viszont az infláció letörését nehezíti, és rontja a gazdaság teljesítményét. Az elmúlt években a munkanélküliség több országban rekord alacsony szintre, 5 százalék alá esett a tartósan erõs gazdasági növekedés miatt. A magyar, 7 százalék feletti munkanélküliségi ráta ennek fényében magasnak tûnik, bár a javulás elsõ jelei nálunk is érzékelhetõk.