Emil, Csanád
9 °C
22 °C
Index - In English In English Eng

Kelet-Európa lehet a válság legnagyobb vesztese

2009.02.02. 07:18
Régiónkra az 1990-es évek végének ázsiai pénzügyi válságához hasonló krízis várhat, a devizák további gyengülésével, 5-10 százaléknál nagyobb GDP-visszaeséssel. Külső segítség nélkül a fizetésképtelenség kockázata is fennállhat.

Egyes elemzők már most párhuzamokat vélnek fölfedezni az ázsiai pénzügyi válság, és Kelet-Európa jelenlegi szorult helyezete között. Az Ázsiában 1997-ben, még a válság előtt tapasztalt külső egyensúlytalanság, valamint a tőkeáramlás, a hitelezés hirtelen elapadása ismerős tünetek a jelenlegi Kelet-Közép-Európában (CEE) is - idézi a Danske Bank vezető elemzőjét, Lars Christiansent a marketwatch.com.

Ázsiában sem volt ilyen rossz a helyzet

A következmények a nemzeti deviza árfolyamának gyengülésében, és a makrogazdasági kiigazítás szükségességében egyaránt megmutatkoznak. Sőt, az egyensúlytalanságok a feltörekvő európai államokban még nagyobbak is, mint annak idején a Távol-Keleten jó évtizede - előrevetítve azt is, hogy nagyobb arányú pénzügyi, gazdasági kiigazításra lesz szükség.

A legsúlyosabban érintett országok között - Magyarország, Lettország, Fehéroroszország, Ukrajna és Szerbia - a Nemzetközi Valutaalap (IMF) segélykölcsönére volt szükség. Bár rövid távon támogatást nyújthat, a távolabbi kilátás továbbra sem felhőtlen.

Nincs garancia azonban arra, hogy az IMF hitelcsomagjai vissz tudják téríteni ezen országokat a financiális stabilitáshoz, vagy hogy a középtávú kockázatokat mérsékeljék - figyelmezetett az RBC Capital közelmúltban publikált jelentése. Az elemzés további bizonytalanságra, a CDS-ek (értékpapírosított hitelbiztosítási eszközök) kockázatának emelkedésére és a devizák gyengülésére számít szerte a régióban.

Banki segítség a szegény szomszédoknak

Az elmúlt napokban az osztrák kormány (bankrendszerének magas régiós kitettsége okán) és az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bank (EBRD) - amely a régió legnagyobb befektetője - összehangolt összeurópai támogatásra szólított föl a térség érdekében. Természetesen az önzetlen szempontok mellett nem elhanyagolható motivációja a kezdeményezésnek, hogy a nagy nyugat-európai pénzintézetek a keleti piac nagy részét is lefedik - és hogy az anyabankok tőkésítései gyakran elakadtak a vasfüggönynél. Az osztrák Erste Bank, vagy a Raiffeisen mellett például az olasz Unicredit is erősen érdekelt tehát a szegény szomszédok megsegítésében.

A probléma egyebek mellett az, hogy az eddigi segélycsomagok meglehetősen ad-hoc jellegűek voltak, és nem világos, hogy mit vár érte cserébe az IMF, vagy az EU. Amíg a befektetők nem látnak valamilyen meghatározott keretmegállapodát továbbra is inkább kifelé vonulnak ezekről a piacokról - mondja a Danske Bank elemzője.

A feldolgozóipar éles visszaesése mellett a munkanélküliség emelkedik, a fogyasztás pedig ugyancsak csökken Kelet-Európában. A politikai és társadalmi feszültségek fokozódnak - ahogyan az Bulgáriában és Litvániában már látszik is.

Összeomló export

Az amúgy is borús kilátásokat pedig tovább rontják az elemzők. Kelet-Európában és a Baltikumban 0,4 százalékos átlagos GDP-növekedésre számít az EBRD, a tavalyi 3,9 százalékos bővülés után. Délkelet-Európában pedig 1,5 százalékkal emelkedhet a gazdasági teljesítmény, miután 2008-ban még 7 százalék fölötti átlagos bővülés lehetett a becslés szerint. Bizonyos országok ennél is gyengébben teljesítenek. A magyar GDP az EBRD szerint 2 százalékkal esik vissza idén – a kormány 2,5-3 százalékos recessziót is elképzelhetőnek tart –, a balti államoké 2,5-5, az ukrán pedig 5 százalékkal a várakozás szerint.

Az eurózóna felé irányuló export gyakorlatilag összeomlott, márpedig a folyó mérleg és a költségvetés hiányát a külső bevételekből fedezték többnyire ezen országok - idézi a marketwatch.com a Brown Brothers Harriman & Co devizapiaci elemzőjét.

A magántőke-beáramlás visszaesése a feltörekvők között a kelet-európai államokat érinti leginkább érzékenyen. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy a 2007-es 393 milliárd dollár után idén alig több, mint 220 milliárd dollár lehet a teljes összeg az Institute of International Finance becslése szerint.

Gyengülés, hanyatlás

Mindennek ellenére a fizetésképteleséget képesek lesznek elkerülni ezen országok is, igaz, csak a Valutaalap és az Európai Unió hathatós közreműködésével - véli Jerome Booth, az Ashmore Investment Management vezető elemzője. A Danske Bank elemzője ugyanakkor elsősorban az országkockázati kötvények (CDS-ek) drasztikus felárnövekedése miatt nem ilyen bizakodó, és úgy véli, a befektetők továbbra is a fizetésképtelenség veszélyét látják a térségben.

A nagy külső adósságállomány miatt az egész térség sérülékeny, de különösen azok, amelyeknek nagy a külföldi devizaalapú hitelállománya: Magyarország, Románia, Bulgária és a baltiak. Míg a GDP az ázsiai pénzügyi válságban érintett államokban 5-10 százalékkal esett vissza, Kelet-Európában ennél is nagyobb hanyatlásra lehet számítani; miközben a nemzeti devizák további gyengülése jöhet.