Kóka nem tudja, van-e még esély a választások megnyerésére
További Világ cikkek
Őszintén szólva nem tudom, a tavalyi zavargások és a fájdalmas takarékossági intézkedések után a kormánynak van-e még bármilyen esélye a választások megnyerésére, de abban biztos vagyok, hogy reformlépések nélkül nem lenne esély a győzelemre - nyilatkozta Kóka János a Wirtschaftsblatt című osztrák gazdasági szaklapnak. A gazdasági miniszter az utóbbi évek gazdaságpolitikai nehézségeit firtató kérdésre úgy fogalmazott: "Nem volt meg bennünk a kellő bátorság, hogy az 1989-es rendszerváltást követően teljes mértékben átalakítsuk a rendszerünket. Ez mindenekelőtt az egészségügy, az oktatás és a szociálpolitika területeit érinti. Aztán végre 2006-ban abban a helyzetben voltunk, hogy döntéseket hozhassunk. Ez a lépés elkerülhetetlen volt. Ausztrália vagy Írország példája egyértelműen megmutatja, hogy a kemény reformokra akkor kerül sor, ha azok már nem halogathatók tovább. Magyarországon is ez volt a helyzet. Szerencsére felkészültek rá, és összeállítottunk egy liberális reformcsomagot."
Hozzáfűzte, nincs olyan tökéletes példa, amelyet az ember követhetne. Úgy érvelt, hogy Magyarországon kettéosztott gazdaság figyelhető meg: a magánszektor jól fejlődik, az export növekszik. Másfelől viszont az állami szektor nem hatékony, túlméretezett a bürokrácia, felesleges struktúrák működnek, és ez a terület az összes tartalékot felemésztette. Ebben a helyzetben össze kellett állítani egy olyan takarékossági csomagot, amely 2009-re az államháztartási hiánynak a GDP három százalékára való csökkentését irányozza elő.
A fogyasztás jelentősen lefékeződik
Még fontosabbnak nevezte azonban a változást a lakosság hozzáállásában. Hangsúlyozta, hogy az embereknek szakítaniuk kell a mindenható államba vetett hittel. Véleménye szerint ez nehéz feladat, mert Magyarország - a többi kelet-európai országgal együtt - túlságosan hosszú időre engedte át magát ennek az illúziónak. Ennek következtében a lakosság csalatkozott a várakozásait illetően.
A januárban érvénybe lépett takarékossági intézkedések lakossági fogyasztásra gyakorolt hatásával kapcsolatban úgy fogalmazott, a fogyasztás jelentősen lefékeződik. Hozzáfűzte, hogy az exportgazdaság ugyanakkor - amely a beruházásokkal együtt támogatja a konjunktúrát - jó helyzetben van. Felsorolta, hogy Magyarországon évente mintegy négymilliárd euró a közvetlen beruházások értéke, emellett Magyarország mintegy 23 milliárd eurót kap majd az EU-tól 2013-ig. Ezt az összeget az infrastruktúra terén ruházzák be. Ennek az EU-támogatásnak az összege - amely évente mintegy négymilliárd euró - meglehetős pontossággal megfelel a kormányprogramban szereplő megtakarítási volumennek.
A takarékossági programmal kapcsolatban kijelentette, hogy nem fél a tüntetésektől. Ezek - mint mondta - a szabad véleménynyilvánítás eszközei, és azt bizonyítják, hogy a magyarok szabad és demokratikus országban élnek. Ezzel szemben teljességgel elfogadhatatlannak nevezte az olyan erőszakos rendzavarásokat, mint amilyenek a múlt ősszel történtek, amikor rendőröket és a magyar televízió forgatócsoportjait támadták meg.
Elektronikus útdíjrendszer
Az euró bevezetésével kapcsolatban kijelentette, hogy nincs rögzített belépési időpont, de úgy valószínűsítik, hogy a 2011 és 2013 közötti időszakban csatlakozik az ország az euróövezethez. Az euróval kapcsolatos lengyelországi borúlátással összefüggésben emlékeztetett arra, hogy az ottani helyzet nem hasonlítható össze a magyarországival. Úgy magyarázta, hogy Magyarország kicsi és nyitott gazdasággal rendelkezik, amely ezáltal érzékeny a valutaárfolyam-ingadozásokra, és e kockázat minimalizálása érdekében kell mielőbb bevezetni az eurót.
A miniszter kérdésre megerősítette, hogy 2008-ra bevezetik Magyarországon a tehergépjárművek elektronikus útdíjrendszerét. A pályázatot a lehető leghamarabb kiírják, és erre heteken belül sor kerül. Hozzáfűzte, figyelemmel kísérték e téren a csehországi, a németországi és az ausztriai fejleményeket, és arra törekszenek hogy ne kövessék el ugyanazokat a hibákat.