Kenőpénzen bukik az üzletek fele

A nemzetközileg is aktív cégeknek csaknem a fele veszített el már üzletet az elmúlt öt évben amiatt, hogy versenytársai kenőpénzeket használtak – derül ki a Control Risks csoport által készített legújabb tanulmányból. A londoni központú tanácsadó cég hét ország 350 vállalatának megkérdezésén alapuló felmérése szerint az elmúlt négy évben nőtt a társaságok korrupció miatt elszenvedett kára.

Míg például a nemzetközi porondra kilépő amerikai vállalatok közül 2002-ben még „csak” 32 százalék állította azt, hogy a megelőző öt esztendő során legalább egyszer esett el üzlettől a vetélytársak csúszópénzei miatt, addig a most közzétett (de még 2006-ban felvett) adatok szerint már 44 százalékra nőtt ez az arány.

Hongkongban a legrosszabb

A felmérésben szereplő országok közül azonban a legjobban a hongkongi cégek szenvednek a korrupció miatt: közülük 76 (!) százalék, tehát minden négy vállalatból három számolt be arról, hogy üzleti lehetőségei közül legalább egy valamilyen megvesztegetési ügy miatt úszott el. A helyzet a cégek várakozásai szerint a közeljövőben tovább romlik: Brazília kivételével a felmérésben szereplő valamennyi országban több cég számít a korrupció további terjedésére a következő öt évben, mint ahányuk a visszaszorulására.

A vállalatoknak azonban hosszú távon még ilyen körülmények között is jobban megéri teljesen elzárkózni a korrupció minden lehetséges formájától, sőt, nagy figyelmet fordítani a hatékony belső korrupcióellenes rendszerek kiépítésére és működtetésére – állapítja meg a Control Risks. A Siemens közelmúltbeli botránya is azt mutatja, hogy a megfelelő korrupcióellenes belső rendszabályok hiánya igen nagy károkat tud okozni (a Siemens felügyelőbizottsága egyébként tegnap lapzártánkon túlnyúlóan tanácskozott arról, hogy le kell-e váltani Klaus Kleinfeld vezérigazgatót a tömeges külföldi korrupciós ügyek miatt.

A megvesztegetéseket nem lehet teljesen megszüntetni, de elképzelhető olyan világ, ahol az üzleti korrupció nem általános szabály, hanem csak kivételes eset – ért egyet a Control Risks megállapításával Marschall Miklós, a Transparency International (TI) regionális igazgatója. Ehhez azonban szerinte az kell, hogy a cégek építsék be vállalati kultúrájukba a kenőpénzek elleni harcot. Sokszor az a gond, hogy a vállalatok létrehozzák ugyan a korrupcióellenes belső rendszereket, ám nem tartják karban azokat, pedig kész cselekvési terveket kell kidolgozni, ha valamilyen megvesztegetés történne, tréningeket kell a témában tartani, és a korrupcióellenes szemléletet folyamatosan frissen kell tartani.

Nálunk törvényt terveznek

Magyarországon az állami hivatalok és hatóságok, valamint a vállalkozások közötti korrupció visszaszorítása érdekében a kormányzat erősíteni kívánja a Tanácsadó Testület a Korrupciómentes Közéletért (TTKK) tevékenységét – derül ki a kabinet által tegnap megtárgyalt deregulációs csomagból. Eez annyit jelent, hogy a többi között a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium, valamint a gazdasági élet szereplői részvételének biztosításával korrupcióellenes stratégiát és cselekvési programot dolgoznának ki. Ennek – tervek szerint – meghatározó része lenne a nyilvánosság eszközeinek felhasználása.

Legkorábban májusban dönthet a kormány a hosszú távú antikorrupciós kormányzati stratégia kidolgozásáról. Értesüléseink szerint az igazságügyi és rendészeti tárca kap mandátumot a dokumentum előkészítésére, a feladatok menetrendjének és intézményei kereteinek megalkotására. A munka során figyelembe veszik az idevágó tízpontos uniós ajánlást, a nemzetközi szervezetek javaslatait és más államok tapasztalatait, de kétségtelen: nincsenek általános érvényű receptek a hatékony korrupcióellenes fellépésre, minden államnak magának kell megtalálnia a számára legjobb megoldást.

A hazai stratégia részét képezheti egyebek között a jogszabályok felülvizsgálata és a korrupciós kiskapuk bezárása, a pártfinanszírozás szabályozása, a köztisztviselők megfelelő felkészítése a korrupciós veszélyekre, valamint a vezetői felelősség korszerűsítése, további erősítése a közszférában, illetve a közpénzek kezelése kapcsán. Jelentőséget kap az e-kormányzás, az ügyfelekkel való átlátható kapcsolattartás. Tény azonban, hogy – miként az uniós ajánlás is hangsúlyozza – nemcsak megalkotni, hanem érvényesíteni is kell a korrupció megelőzését és visszaszorítását célzó törvényeket.

A politikában óriási a korrupciós kényszer

Kóka János szerint százmilliárd forintos nagyságrendűre tehető az a kár, amelyet a közpénzügyek szabályozatlansága okoz az állami és önkormányzati szférában. A gazdasági miniszter ezt az SZDSZ elnöki posztjáért folytatott kampányában mondta, ahol többször is beszélt a korrupcióellenes fellépésről és új közpénzügyi és pártfinanszírozási törvények megalkotásának fontosságáról.

Jelenleg a politikában óriási a korrupciós kényszer – állította Kósa Lajos, Debrecen fideszes polgármestere egy márciusi interjúban. Szerinte ezt „alapvetően azok vezénylik, akik döntéshozó helyzetben vannak. Mindig a kormánytól bűzlik a korrupció, sosem az ellenzéktől.” Hozzátette: azért most van ez a nekibuzdulás a pártfinanszírozás megújítását illetően, mert a korrupció szemmel láthatóan olyan méreteket öltött, ami már az ország fejlődésének a gátja.