Meneküljön az APEH elől Monacóba!

Közismert történet, hogy Ayrton Senna, a legendás Forma-1-es versenyző, amikor az 1988-as monte-carlói nagydíjon kiesett, nem ment vissza a bokszutcába, hanem versenyzői overalljában hazasétált. Tehette, mert bár brazil állampolgár volt, a baleset helyszínétől kétszáz méternyire állt a háza.

Költözzön legendák közelébe!

Mióta Magyarország az Európai Unió tagja, elvileg bármelyikünk minden különösebb procedúra nélkül követhetné Senna – vagy olyan más hírességek, mint Häkkinen, Becker, Steffi Graf, Alberto Tomba – példáját. A hercegség ugyanis a három hónapnál hosszabb időre érkezőktől sem kér vízumot, ha az Európai Unió valamely tagállamának, Norvégiának vagy Izlandnak az állampolgárai. Ennek a 29 európai országnak a polgárai – pontosabban 28-éi, hiszen a franciákra külön szabályok vonatkoznak – a Directorate of Public Security elnevezésű hivatalhoz beadott kérelemmel igényelhetnek letelepedést, pontosabban tartózkodást.

Látszólag tehát egyszerű a helyzet, és a kérelemhez sem kell túl sok és túl nehezen beszerezhető papír. A személyi okmányokat kell beadnunk, erkölcsi bizonyítványt, két fényképet, orvosi igazolásokat. A letelepedési kérelemhez emellett be kell mutatni a hercegség által kiadott munkavállalási engedélyt, vagy a cégalapításhoz szükséges hivatalos okmányokat.

Legyen pénzed és lakásod

Banki kivonatokkal kell bizonyítanunk, hogy van elég pénzünk a monacói letelepedéshez. Hivatalos limit ugyan nincs, de a szokásjog szerint a monacói bankok 100 000 dollárosnál (nagyjából 19 millió forintosnál) kisebb tételekkel nemigen foglalkoznak, a letelepedéshez azonban ennél több pénzre van szükség. Igazolunk kell azt is, hogy van hol laknunk, akár bérlakásban, akár saját ingatlanban. Ennek is inkább csak pénzügyi akadályai lehetnek: egy lakás bérlése havi 20-25 ezer dollárba (több mint 4 millió forintba) kerül, és a legolcsóbb, egyszerű, kétszobás otthonokért is ki kell fizetni 700-800 ezer dollárt (130-150 millió forintot).

Ráadásul még ekkor sem biztos, hogy engedélyezik a monacói letelepedést, ezt évente általában csak 1000-1200 embernek sikerül elérnie. Az állampolgárságot még ennél is kevesebben szerezhetik meg: aki nem monacói állampolgárok gyermeke, az általában csak a herceg döntésével lehet állampolgár. Pontosabban a nők akkor is állampolgárságot kapnak, ha hozzámennek egy monacói férfihoz, ha azonban férfi vesz el monacói nőt, ő már nem kapja meg automatikusan az állampolgárságot (jelenleg a miniállam több mint 30 ezer lakójából alig több mint háromezernek van monacói állampolgársága).

A monacói letelepedés ráadásul nem is pontos kifejezés, azoknak ugyanis, akik nem lesznek állampolgárok, csak egy évente megújítandó tartózkodási engedélyt adnak ki. Ráadásul csak azok engedélyét hosszabbítják meg, akik rezsiszámlákkal tudják igazolni, hogy az évből legalább hat hónapot Monacóban töltenek.

Mikor nem kell adózni?

Ennyit viszont érdemes is, ha komolyan azért akarunk Monacóba költözni, hogy kihasználjuk a városállam kedvező adózási feltételeit. Az oda költözők többségét ugyanis nem elsősorban a Riviéra vonzereje, sokkal inkább a világ legsűrűbben lakott országának számító hercegség adórendszere csábítja. A francia állampolgárok kivételével a városállamban élőknek nem kell jövedelemadót fizetniük, és társasági adó sincs. Természetes, hogy ezek az adózási feltételek – és persze Monaco fekvése – jobban lázba hozzák a milliomosokat, mint a reformdinamika kifejezés Gyurcsány Ferencet.

Az adómentességhez ráadásul az állampolgárságot sem kell megszereznünk. Az adóztatás ugyanis nem attól függ, milyen állampolgárok vagyunk, hanem attól, milyen az úgynevezett adójogi illetőségünk, ami magánszemélyek esetében általában attól függ, hol van az állandó lakóhelyük – mondta az Indexnek Kurucz-Váradi Károly, a PricewaterhouseCoopers adótanácsadási üzletágának vezető menedzsere.

Ha tehát az állandó lakóhelyünk Magyarországon marad, még nem mentesülünk a magyar adószabályok alól, hiába van monacói tartózkodási engedélyünk. Ha azonban az év nagyobb részét valóban és bizonyíthatóan ott töltjük, akkor megúszhatjuk azt, hogy a jövedelmünk után adót kelljen fizetni; bár az ilyen megoldást választóknak általában ajánlott kerülni, hogy visszatérjenek eredeti hazájukba.

Menekülőút a vagyonvizsgálat elől

Vannak azonban bizonyos adók, amiket akkor is be kell fizetnünk, ha monacói állandó lakosok vagyunk – figyelmeztet Kurucz-Váradi. Így adóznunk kell a tulajdonunkban lévő magyarországi ingatlanok után, a magyarországi tőzsdén vagy befektetésből, magyarországi cégek osztalékából származó tőkejövedelmek után, az itt végzett tevékenységért kapott munkabér vagy cégvezetőként kapott jövedelem után (persze aligha dolgozik bárki is magyarországi cégnél napi nyolc órában, ha Monacóban él).

A magánszemélyek jövedelemadó-mentessége ugyanakkor kiterjed minden, nem anyaországbeli értéknövekedésből származó jövedelemre és a tőkejövedelemre is. Ráadásul a vagyon egyenes ági öröklése esetén nincs örökösödési illeték – ennek mértéke testvérek közötti öröklés esetén 8, egyéb esetekben 10-16 százalék –, a polgári eljárások után 1-7,5 százalék közötti illetéket kell fizetni, ezen belül az ingatlanértékesítés illetéke 6,5 százalék.

Különösen vonzó lehet a hercegség a vagyonos magyarok közül azoknak, akik ellen még nem indított az APEH vagyonosodási vizsgálatot, és akik úgy érzik, hogy ha indulna egy ilyen, nehezen tudnának elszámolni a vagyonuk eredetével. A monacói letelepedés számukra olyan, mint egy bűncselekmény elkövetőjének elmenekülni egy olyan országba, amellyel nincs kiadatási egyezmény: mentesíti őket a jogkövetkezmények alól.