Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
Az évszázad egyik legkomolyabb vállalkozása, a kísérleti fúziós szupererőmű a tervek szerint májusban kaphat zöld utat, ha Brüsszelben a kutatásban részt vevő országok, az Európai Unió, az Egyesült Államok, Kína, Japán, Oroszország, Dél-Korea és India képviselői aláírják a beruházást elindító nemzetközi egyezményt. Kisebb huzavona után az ITER, vagyis az International Thermonuclear Experimental Reactor helyszínéről még tavaly döntöttek a részt vevő országok: a dél-franciaországi Cadarache-re esett a választás, amely a francia nukleáris kutatás egyik központja.
2016-ban felépül az első próbaüzem
A jelenlegi tervek szerint a tényleges kivitelezési munkálatokat 2008-ben kezdik el, de az engedélyeztetés már a nyáron elindulhat, 2016-ban pedig már az első próbaüzemet is elvégezhetik. Amennyiben az ITER sikeres lesz, a következő fázisban már az ipari méretekben is energiát termelő erőmű, a DEMO is felépülhet, ennek várható időpontját 2025 és 2035 közé teszik a szakértők, bár sokan inkább a század végére valószínűsítik a Nap energiájának megszelídítését. A rendszerben lévő gázokat ugyanis a Nap belsejében lévő hőmérséklet ötszörösére kellene hevíteni. Az óriásberuházás 4,7 milliárd euróba kerül, ezzel a nemzetközi űrállomás után a második legdrágább tudományos projekt lesz.
A reaktor 500 megawatt villamos energia termelésére lesz képes a fúzió 400 másodperce alatt, ennek ellenére mégsem lesz nettó áramtermelő, hiszen a fúziós működés fenntartásához folyamatosan 120 megawatt teljesítményre van szükség, a reakció beindítása pedig néhány tíz másodperces 500 megawattos lökést igényel. Éppen ezért az ITER-t rákötik a francia villamos művek, az EdF hálózatára is.
2030 előtt hat negyedik generációs reaktor
Az atomerőművek negyedik generációjának elvi elgondolása a jelenlegi évezred szülötte. 2002-ben az Argentínát, Brazíliát, a Dél-afrikai Köztársaságot, Dél-Koreát, Japánt, Kanadát, Svájcot, Nagy-Britanniát, Franciaországot és az USA-t, valamint az Euratomot tömörítő G-IV International Forum elhatározta, hogy 2030 előtt hat negyedik generációs reaktort fejleszt a teljes üzemanyagciklus átalakításával, illetve korszerűsítésével. Az új reaktortípusok főként abban különböznek jelenleg üzemelő társaiktól, hogy lényegesen magasabb, 800-1000 Celsius-fokos hűtőközeg-hőmérsékletet alkalmaznának, ami lehetővé teszi, hogy ezek az erőművek a villamos energián túl magas hőmérsékletű folyamathő előállítására is alkalmasak legyenek - derült ki a gazdasági tárca egyik nukleáris energiával foglalkozó szakanyagából.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
