2024. június 19. 15:00
Horvátország 2
Albánia 2
Volksparkstadion II. forduló
2024. június 19. 18:00
Németország 2
Magyarország 0
StuttgartArena II. forduló
2024. június 19. 21:00 ÉLŐ
Skócia 1
Svájc 1

Nem éri meg dolgozni

2008.02.13. 08:22
Egy dortmundi pár havi 1500 euró nettó jövedelemre tesz szert a szakmunkás férj és a bébiszitterként dolgozó feleség fizetéséből, illetve a családi pótlékból. Ha munkanélküliek lennének, lakhatási támogatás is járna nekik, így a segélyek öszszesen 1501 euróra rúgnának.

Az alacsonyan képzettek sok esetben magasabb jövedelemre tehetnek szert munkanélküli-segélyből Németországban, mintha teljes állást vállalnának - derül ki német sajtójelentésekből. Az úgynevezett Hartz IV törvény által 2005-ben bevezetett munkanélküli-segély (ALG II) a családosoknak és gyermekekeiket egyedül nevelőknek gyakran magasabb életszínvonalat biztosít, mint egy rendes munkahely által nyújtott fizetés. Különösen igaz ez az alsó bérszegmensre, illetve a viszonylag kisebb fizetéseket nyújtó keleti szövetségi tartományokra.

"Szociális csapdának" nevezik német közgazdászok azt az esetet, amikor a rosszul képzett állástalanoknak egyszerűen nem éri meg ismét munkát vállalniuk. Sok szakember szerint ez a nagyvonalúan kiépített jóléti rendszer egyik árnyoldala.

A német sajtót bejárta annak az egygyermekes dortmundi házaspárnak az esete, amely havi 1500 euró nettó jövedelemre tesz szert a szakmunkás férj és a bébiszitterként dolgozó feleség fizetéséből, illetve a családi pótlékból. Ha munkanélküliek lennének, lakhatási támogatás is járna nekik, így a segélyek öszszesen 1501 euróra rúgnának.

A legkisebb kvalifikáltságot igénylő munkákért járó bérekért nem éri meg dolgozni az ALG II-höz képest - kommentálta a számokat kérdésünkre Karl Brenke, a témával szintén foglalkozó DIW berlini gazdaságkutató intézet munkatársa. Brenke szerint a szociális rendszer ezen anomáliáinak megszüntetéséhez olyan változtatásokra lenne szükség, amelyekhez hiányzik a tényleges politikai akarat. A szakember rámutatott arra is, hogy a Hartz IV által biztosított juttatásokat a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) elemzése is túl nagyvonalúnak minősítette a többi tagállammal összehasonlítva.

Több kutató arra is felhívja a figyelmet, hogy a magas segéllyel szemben a rosszabbul fizetett főállások azért is veszítenek sokat vonzerejükből, mert nagymértékben csökkentik a rendelkezésre álló szabadidőt, a munkával járó egyéb "kényelmetlenségekről" nem is szólva. Közgazdászok az aktív élet ezen negatív tényezőit nevezik a "munka megpróbáltatásainak" - írja a Die Welt.

A probléma megoldását illetően a szövetségi kormány gazdaságpolitikai tanácsadó-testületeként működő "bölcsek" álltak elő a legradikálisabb ötlettel. Az öttagú testület szerint 30 százalékkal kellene csökkenteni a Hartz IV keretében szabályozott összes juttatást. A politikusok érthető módon elutasítják ezt a lépést, hiszen összesen hétmillióan részesülnek a Hartz IV valamelyik támogatásából, vagyis a lefaragás súlyos károkat okozhatna az ezt felvállaló párt népszerűségének. Többen inkább azt az elképzelést támogatják, amelynek értelmében állami kiegészítést csapnának a legalacsonyabb főállású bérekhez csak azért, hogy a munkavállaló ne kényszerüljön a Hartz IV segítségével biztosítani létminimumát.

A kieli IfW gazdaságkutató intézet munkatársai pedig egyfelől megemelnék a sokgyerekes családoknak juttatott ALG II-t, másrészt viszont hatékonyabban és szigorúbban büntetnék azokat, akik indokolatlanul utasítják el a felkínált munkahelyeket. Az ilyen szankciók részben pótolhatnák az alacsony bérezésű állások vonzerejét is - vélik a szakemberek.