További Világ cikkek
Magyarok németországi munkavállalási engedélyért megvesztegették az egyik szövetségi munkaügyi hivatal néhány munkatársát - közölte a héten a Westfalenblatt című lapra hivatkozva az AP amerikai hírügynökség, de a hírt később az illetékes munkaügyi hivatal és a bonni ügyészség is cáfolta. A német piacon érdekelt magyarországi vállalkozások a Westfalenblatt cikkét a Németországban a kelet-európai (és főleg a magyar) munkavállalók és cégek "lejáratása és tönkretétele érdekében indított akció" részének tekintik.
Legális papírok, illegális módszerek
Németországban kilenc nappal a magyar uniós csatlakozás előtt rendelték el a SoKo Pannonia nevű akciót, melynek keretében 2004. április 21-én 1100 állig felfegyverzett német rendőr és vámos rohanta le őrző-védő kutyákkal 23 magyar vállalkozás németországi telephelyét. A cégeknél főleg a dolgozók foglalkoztatásával kapcsolatos iratokat foglalták le. A magyar vállalkozások német partnerei sem úszták meg a razziát, bár a magyarok szerint őket csak azért zaklatták a hatóságok, hogy elvegyék a kedvüket a magyar alvállalkozók foglalkoztatásától.
Egy 1999-ben aláírt államközi egyezmény értelmében a Magyarországon bejegyzett, bevételük meghatározó részét a hazai piacon megtermelő magyar cégek évente legfeljebb hétezer munkavállalót foglalkoztathatnak kiküldetés keretében Németországban. Az érintett társaságokat képviselő vezetők szerint azonban az elmúlt években a németek szinte folyamatosan zaklatják a magyarokat alaptalanul, a SoKo Pannonia akció pedig egyértelműen a német munkásokkal azonos felkészültségű, de olcsóbb magyar munkaerő eltávolítására irányult.
Az elmúlt tizenöt évben több ezer magyar dolgozott kiküldetésben hazai cégek németországi kirendeltségein. A legutóbbi időkben azonban a német hatóságok a korábbi gyakorlattól eltérően értelmezik a vonatkozó kétoldalú egyezményeket. A nemzetközi gyakorlatban elfogadhatatlan módon például nem fogadják el a külföldi munkavállalások engedélyezésében illetékes magyarországi szervezetek és hatóságok igazolásait. Máskor olyan követelményeket támasztanak, amilyeneket - egy évekkel ezelőtt meghozott jogerős német bírósági ítélet szerint - nem támaszthatnának.
Halottnak a csók
Magyarországon 2004. április 21., azaz a SoKo Pannonia akció kezdete óta több mint harminc vállalkozásnál tartott házkutatást az ügyészség utasítására a rendőrség. Cégiratokat és más bizonyítékokat foglaltak le olyan mennyiségben, ami már a magyar hatóságok szerint is veszélyezteti a vállalkozások működését. Az ORFK jelezte is aggályait a Legfőbb Ügyészségnek, ahol végül megtiltották a lefoglalt iratok külföldre szállítását, a magyar hatóságok fellépését azonban nehezíti, hogy az 1959-ben elfogadott kölcsönös bűnügyi jogsegély-egyezmény értelmében nincs lehetőségük vitatni a külföldi fél kérésének jogszerűségét. Egyelőre csak annyit tudnak tenni, hogy felhívják a német ügyészség által szervezett embercsempészettel, adócsalással és hasonló bűncselekményekkel gyanúsított magyar vállalkozók figyelmét panasztételi jogukra.
A SoKo Pannonia elrendelése óta az illetékes magyar minisztériumok folyamatos levelezésben állnak egymással. A Belügy-, a Gazdasági és az Igazságügyi Minisztérium, a Legfőbb Ügyészség, az OEP és a vállalkozók érdekképviseletei az elmúlt egy évben a legfelsőbb (miniszteri, államtitkári) szinten leveleznek egymással, és főosztályvezetői szinten érdekegyeztetnek. A Külügyminisztérium szóbeli jegyzéket adott át a német nagykövetnek, amelyre a Népszabadság információi szerint nem érkezett válasz.
Kövesse az Indexet Facebookon is!
Követem!
