Obama gyors lesz és hatékony

Anatole Kaletsky, a The Times vezető publicistája legutóbbi írásában számba veszi, hogy a mai elnökválasztást nagy valószínűséggel megnyerő Obama milyen azonnali gazdasági intézkedésekkel vág neki elnöki ciklusának még hivatalos beiktatása előtt. Nem a gazdasági ideológiában bekövetkező hosszú távú eltolódásokon spekulál Kaletsky, hanem négy fő pontban foglalja össze a szerinte andrenalininjekcióval felérő rövid távú intézkedéseket.

Keynesi szellem és környezettudatosság

Az egyik első lépése lehet Obamának az a 150 milliárd dolláros, keynesiánus fiskális ösztönzés, ami az infrastrukturális kiadásokat és az önkormányzatok támogatását növelné adócsökkentés helyett, és amit a választások után rögtön szeretne átnyomni a Kongresszuson. A százmilliárd dollár értékű út- és hídépítési, valamint csatornázási projektek több ezer, az építőipar összeomlása következtében elbocsátott építőipari dolgozónak adnának újból munkát a következő három hónapban. Az új adminisztráció tíz- és húszmilliárd dollár közötti pénzügyi mentőcsomaggal segítené a General Motors és a Chrysler fúzióját, elkerülendő a vállalati csődöt. (Ezt a Bush-kormány eddig nem volt hajlandó garantálni.) A demokraták új költségvetési tervei szerint még több, leginkább az áramszolgáltatást érintő infrastrukturális beruházás következik, valamint nagy összegeket szánnak a megújuló energiaforrások állami támogatására.

Obama hosszú távú prioritásai közé tartozik az energiafüggetlenség megteremtése – megelőzve az egészségügyi, az oktatási és az adóreformot is –, amely stabilizáló szerepet is betölthet az új demokrata kormány fiskális programjában. A bevezetni tervezett magas energiaadók, a szén-dioxid-kibocsátásra kivetett környezetvédelmi adó, pontosabb megnevezéssel a szennyezőanyagok széntartalmára kivetett szénadó (carbon tax), amit a vállaltok fizetnének, több ezermilliárd dollár költségvetési bevételt hozhatnak a következő évtizedekben.

Az ingatlanpiac stabilizálása

A The Times összegzése szerint Obama megválasztása esetén azonnal intézkedéseket hoz a lakóingatlanok árának satbilizálására. A legújabb statisztikák szerint egyelőre úgy tűnik, hogy az amerikai ingatlanpiac kormánysegítség nélkül is talpra áll, mivel az ingatlanárak már elérték a mélypontot. A Bush-kormányzat és McCain által is hevesen ellenzett demokrata tervek szerint köteleznék a hitelezőket, hogy csökkentsék a jelzálogtartozások értékét az adósok érdekében. Ezen csökkentett tartozásokra aztán a kormány garanciát vállalna, így elkerülhetők lennének a tömeges lakáselárverezések.

Mentőcsomagért ellenszolgáltatás

Az adrenalininjekció harmadik összetevője Paulson jelenlegi pénzügyminiszter 700 milliárd dolláros mentőcsomagját érinti, amelyről egyre többen gondolják úgy, hogy túlságosan is nagyvonalú. Obamáék éppen ezért olyan kötelezettségeket szabnának ki a mentőcsomagból részesülni kívánó bankoknak, mint például a hitelezés fenntartása, illetve emelése, amit az új kormányzat akár szabályozási- vagy adóváltoztatásokkal is hajlandó kikényszeríteni. Győzelmük esetén a demokraták a bankárok prémiumát is limitálnák, szintén törvényi szabályozással, ha szükséges.

Hatalmi vákuum helyett pszichológiai fordulat

Mivel a jelenlegi krízisben végzetes lehetne az a három hónapos hatalmi vákuum, ami az új elnök megválasztása és hivatalos beiktatás között telne el, Obama legfontosabb lépése megválasztása után az új pénzügyminiszter azonnali kinevezése lesz. Erre a posztra nagy eséllyel pályázik Timothy Geithner, a New York-i szövetségi tartalékbank elnöke, Larry Summers, a Clinton-éra legutolsó pénzügyminisztere, illetve Paul Volcker, aki 1980-tól 1987-ig volt a Fed elnöke, jelenleg Obama egyik gazdasági tanácsadója. A pénzügyi vezetésben bekövetkező személyi változtatásokkal Obama nagymértékben enyhítheti a hitelválság által okozott, globális pénzügyi piacon uralkodó bizalmatlanságot. Vagyis az új pénzügyi vezetők azonnali kinevezése pszichológiai fordulatot hozhat.