Csalások egymilliárd euróért

Több mint egymilliárd eurót érintettek 2006-ban az Európai Unió pénzügyi alapjaihoz kapcsolódóan elkövetett szabálytalanságok és csalások. Ezzel az ilyen jellegű ügyekben az OLAF, az unió csalás elleni hivatala 1999-es létezése óta leleplezett pénzek összege meghaladja a 7,3 milliárd eurót – mondta el éves jelentésük nyilvánosságra hozatala alkalmából Brüsszelben Franz-Hermann Brüner, a szervezet vezérigazgatója.

A testületet 2006-ban átszervezték, hogy jobban tudjon koncentrálni a nagy, komplex csalásokra. Az Európai Bizottság is közzétette 2006-os jelentését az unió pénzügyi érdekeinek védelméről és a csalás elleni küzdelemről. Ezen a területen a felelősség megoszlik a bizottság és a tagállamok között � áll az Európai Bizottság magyarországi képviseletének közleményében.

Több baj van az agrárpénzekkel

Eszerint a mezőgazdaság, valamint a kohéziós és előcsatlakozási alapok esetében nőtt, míg a saját források és a strukturális alapok esetében csökkent a szabálytalanságok száma. A több mint 12 ezer bejelentett szabálytalanság ellenére továbbra is cél marad az adattovábbítás gyorsítása és minőségének javítása.

A tagállamok és a bizottság közötti megfelelő információáramlás alapvető jelentőségű a csalók elleni hatékony, közös fellépés szempontjából – nyilatkozta Siim Kallas, az Európai Bizottság elnökhelyettese, az igazgatási, ellenőrzési és csalás elleni ügyekért felelős biztos. A bizottság tagjai gyorsabb, pontosabb és alaposabb tájékoztatást várnak a tagországoktól a csalásgyanús esetekről.

Brüner dicsérte Olaszországot, amely a második helyen áll a folyamatban levő csalásügyi nyomozások számát tekintve, mert példaszerűen együttműködik az OLAF-fal ezek felderítésében. Ugyanakkor elítélte a meglepő módon a negatív listát vezető Belgiumot, amely nem veszi elég komolyan ezt a problémát.

Tévék, dohánytermékek, zsiradékok veszélyben

A saját források területén a felderített és bejelentett csalások és szabálytalanságok száma (a 10 ezer eurót meghaladó ügyeket tekintve) 2005-höz képest 12 százalékkal csökkent, de a szabálytalanságok által érintett összeg 7 százalékkal (328 millió euróról 353 millió euróra) emelkedett. A szabálytalanságok által leginkább érintett áruk 2006-ban a tévékészülékek, dohányipari termékek, olajok és zsírok voltak, amelyek származási országa az esetek többségében Kína, az USA, Japán, Brazília és Dél-Korea.

A mezőgazdasági kiadások terén a bejelentett szabálytalanságok száma az előző évhez képes 3 százalékkal nőtt, viszont az általuk 2006-ban érintett, 87 millió eurós összeg 15 százalékos csökkenést mutat. A legtöbb bejelentett szabálytalanság a vidékfejlesztési és a szarvasmarha-ágazattal, illetve a zöldségekkel és gyümölcsökkel volt kapcsolatos.

A csalások becsült hatása nagyjából állandó maradt. E három csoport együttesen a bejelentett szabálytalanságoknak csaknem 60 százalékát, a szabálytalanságok által érintett összegnek pedig majd 70 százalékát tette ki. A strukturális intézkedésekkel (köztük a Kohéziós Alappal) kapcsolatosan bejelentett szabálytalanságok száma 2006-ban az előző évihez képest 10 százalékkal csökkent, míg pénzügyi hatásuk 17 százalékkal, 703 millió euróra nőtt.

A korábbi évekhez hasonlóan a legtöbb szabálytalanság (mintegy 75 százalék) az Európai Regionális Fejlesztési Alappal és az Európai Szociális Alappal volt kapcsolatos. A csalások becsült pénzügyi hatása 2005-höz képest csökkent. Az előcsatlakozási alapok esetében 13,6 százalékkal nőtt a szabálytalanságok száma, azok feltételezett pénzügyi hatása a PHARE és a SAPARD esetében nőtt, míg az ISPA-t illetően csökkent (6,9 millió euróról 1,2 millióra 2006 folyamán). A bejelentett szabálytalanságok által érintett teljes összeg 26 százalékkal, 12,318 millióra csökkent (a 2005-ös 16,7 millióhoz képest). A csalások becsült pénzügyi hatása 2005-höz képest csökkent.

Kövesse az Indexet Facebookon is!

Követem!